CCO AKTUÁLIS

Varga Anita: Az infokommunikációs technológiák hatása a médiavállalatokra

A dolgozat az Általános Vállalkozási Főiskola TDK versenyén a CCO Magazin szerkesztősége KÜLÖNDÍJ-ában részesült

Bevezetés

Az elmúlt évtizedben végbement technikai fejlődés gyökeresen megváltoztatta a világot. Az internet rohamos terjedésével, valamint a napi rendszerességgel online megjelenő felhasználók számának dinamikus bővülésével az emberek médiafogyasztási szokásrendszere, szükségleteik új felületen jelennek meg. A különböző internetes szolgáltatások körének bővülésével egyre több dolgot lehet online elintézni. A terület a dinamikus változás és fejlődés állapotában van. A kisebb dekonjunktúrákat hosszabban felívelő fejlődést mutató időszakok követik. Rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, naponta íródnak a marketinget, és az online businesst érintő új szabályok, avulnak el a régiek. Az új valamint a régi felhasználók szokásai, igényei, elvárásai szintúgy a folyamatos változás állapotában vannak, éppen ezért, mozgásukról, cselekedeteikről, igényeikről, elvárásaikról folyamatosan érkező információra van szükség.

A TDK dolgozatomban azt a feltételezést szeretném bebizonyítani, hogy a hazai médiavállalatok nem követik sem a nemzetközi, sem a hazai trendeket, az online világ új eszközei, új szolgáltatásai, új eljárásai tekintetében. Hiányzik a közép és hosszú távú stratégiák látható eredménye, a rövid távú stratégiák tapasztalhatóan ad-hoc jellegűek. A világgazdaságot is formáló piaci változásokra késve, bonyolult kivitelezéssel, gyakorta félreértelmezetten, vagy egyáltalán nem reagálnak.

Vajon ezek a feltételezéseim a megállják-e a helyüket a valóságban is? Erre szeretném megtalálni a választ a kutatásommal.

A TDK dolgozatom primer kutatásával arra szeretnék választ kapni, hogy mi jellemzi a vizsgált célcsoport (főiskola hallgatóinak) online médiafogyasztási szokásait, milyen mozgások, cselekedetek, igények, elvárások jellemzik őket, mely szolgáltatásokat veszik igénybe. Mit várnak el egy televíziós csatornát üzemeltető médiavállalattól, annak online megjelenésein keresztül. Általánosságban mik az elvárásaik egy online szolgáltatással szemben.

Az első fejezetben az infokommunikációs technológiák fejlődéstörténetét, valamint a közeljövő technológiáit mutatom be. A második fejezetben a nemzetközi médiapiac főbb eseményeit veszem végig. Megvizsgálom, hogy a televízió, és az internet elterjedésével milyen új marketing és sales eszközök jelentek meg. Milyen mérőrendszereket használnak a médiapiacon, illetve milyen szabad szoftverek, tartalomszolgáltatások léteznek, valamint ezek alapján milyen jövőkép bontakozik ki. Ezt követi a harmadik fejezetben a hazai infokommunikációs piacot szabályozó jogi környezet bemutatása. Majd a negyedik fejezetben szó lesz a hazai infokommunikációs piac társadalmi környezetéről, a digitális szakadékról. Az ötödik fejezetben a magyar elektronikus médiapiac (televíziós társaságok, tartalomszolgáltatók, közösségépítők), illetve az online konferenciák bemutatása következik. Megvizsgálom, a televíziók vezetői mit nyilatkoztak, mi az álláspontjuk az online médiáról. Összehasonlítom a hagyományos online sales és marketing eszközöket az új online sales és marketing eszközökkel. Megnézem, hogy milyen a hazai online értékesítési gyakorlat, illetve milyen online fizetési rendszerek léteznek és az emberek hogyan viszonyulnak hozzájuk. A hatodik fejezetben összehasonlítom a nemzetközi és a hazai elektronikus médiapiacot. A mentalitás, nyitottság, célok tükrében és ezek alapján milyen eredményekre jutottak a hazai és a nemzetközi cégek, valamint megoldási javaslatokat teszek. A hetedik fejezetben a saját kutatásom eredményét elemzem. A nyolcadik fejezetben összegzem a leírtakat és bemutatom a televíziózás jövőbeli lehetőségeit.

Úgy gondolom, hogy a témám nagyon időszerű, hiszen egy forradalmian új globális változás küszöbén vagyunk, vagy már át is léptük azt…

„A siker az nem szerencse kérdése, hanem a jó stratégiáé!”

(Varga Zsolt)

1. INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

De mit is jelent az infokommunikáció? Ebben a szóösszetételben az „info” az információra, az informatikára (számítástechnikára) utal, míg a „kommunikáció” a távközlésre. A szóösszetétel új fogalmat jelöl, amely magába foglalja az elektronikus médiát, a szórakoztató elektronikát, valamint a számítástechnika világát. A XXI. században az infokommunikációs eszközök, a mindennapok használati tárgyává válnak, gondoljunk csak a mobiltelefonokra, vagy az internet gyors elterjedésére. A fogalom az információ előállítását, feldolgozását és továbbítását is magában foglalja. Mára az infokommunikációs hálózatok, rendszerek szinte minden háztatásban megtalálhatók, ezért fogalmazhatunk úgy is, hogy a mai ember számára olyan, mint a közmű, azaz az energiaellátás, vízellátás, szennyvízkezelés.

Egyes infokommunikációs eszközökkel csatlakozhatunk a világhálóra, és kedvünk szerint tevékenykedhetünk rajta. Mi is az internet, honnan ered? Az internet kifejezés, az angol internetwork szóból ered, melynek jelentése „hálózatok hálózata”. Az egész világot átfogó számítógépes hálózatok rendszerét kapcsolja össze. Az internet „A mai magyar köznyelvben mindazon technológiák, eszközök és tartalmak összességének jelölésére szolgál, amelyek együttesen a világháló létrejöttét lehetővé tevő új médiumot alkotják. ... Eredetileg az internet egyszerűen olyan számítógépes hálózatot jelentett, amely egymástól függetlenül létező hálózatokat kapcsol össze.”^[1]

1.1. Történeti áttekintés 1960-2009

Magyarországon az internet az utóbbi évtizedben terjedt el igazán, ám a történet az 1960-as évek Amerikájában kezdődőt hadifejlesztésként. A földrajzi terjeszkedését illetően az 1980-as évekre az USA minden egyeteme rácsatlakozott az országos hálózatra. A 80-as évek második felében indult meg Nyugat-Európában, majd a 90-es években Kelet-Európában, beleértve Magyarországot (1991) is megkezdődtek a bekapcsolódások. 1998-ra megjelennek az e-commerce, a portál, illetve a CMS kifejezések is.

2000-re már világszerte elterjedt az internet, egyre szélesebb rétegek számára élhető el, így hazánkban is. A kormány fontosnak tartotta, hogy az internet minél szélesebb körben elérhető legyen, szorgalmazták a sávszélesség növelését és az árak mérséklését. 2003-ra slágerré válik az internetes napló, azaz blog vezetése. A spam-ek, férgek, vírusok és egyéb elektronikus kártevők elárasztják az online világot. 2004-re a fájlcserélő rendszerek elterjednek. (A 1. mellékletben az internet történetéről további érdekes információk olvashatók.)

Időközben útjára indul a web2.0 forradalma, amely új alkalmazásokat és új szemléletet hoz magával: fórumok, tartalommegosztás, új programozási felület,  címkézés, stb. A webkettő olyan internetes szolgáltatások gyűjteménye, amelyek leginkább a közösségekre épülnek. A felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy információkat osztanak meg. Az ilyen szolgáltatásoknál a szerver tulajdonosa csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat a felhasználók hozzák létre, osztják meg, véleményezhetik is, kapcsolatokat alakíthatnak ki.

Megjelentek a videómegosztó portálok is, amelyek szintén web2.0-ás szolgáltatások, az ilyen oldalakra az internetezők videoklipeket tölthetnek fel, oszthatnak meg, illetve nézegethetnek. Az egyik legnépszerűbb képviselőjük a 2005 februárjában alapított  YouTube, de jelentős méretű a Dailymotion, Vimeo, hazánkban pedig a Videobomb, Videa, Videoplayer,  stb. A site-okon lehetőség van a mások által feltöltött videók értékelésére, hozzászólások írására, a feltöltött képanyagokhoz a felhasználók címet, leírást, illetve keresést megkönnyítő címkéket rendelhetnek.

2004-re válik igazán népszerűvé az MMORPG (Massively Multiplayer Online Role-Playing Game – nagyon sok szereplős online szerepjáték) a weben. Ebben a számítógépes játéktípusban a felhasználók virtuális világokban teremtenek kapcsolatot egymással. 2005-ben az MMORPG-k globális bevétele meghaladta a fél milliárd dollárt, ma ez jóval egymilliárd dollár felett van.

A civil újságírás is egyre gyorsabban terjed az új kommunikációs eszközök megjelenésével. „…a média eddigi koncentrált, ellenőrzött formája kiszabadult, és a civil, állampolgári híradások egyre inkább előtérbe kerülnek. Példa erre néhány katasztrófa, háborús helyzet, amikor a hivatalos források is már ezekre építve adták közzé a friss, helyszíni információkat.”^[2]

Ezeknek az anyagoknak összegyűjtésére, publikálására új internetes iparágak épülnek.

A jelen és a közeljövő a szemantikus webé (web 3.0)! A szemantikus web a világhálón fellelhető dokumentumokat értelmezhető jelentéssel, szemantikával látja el a számítógép számára. Jelenleg az internet elsődlegesen HTML-dokumentumok kezelésére alkalmas, melyek szövegből, képekből, linkekből és interaktív ablakokból állnak. A HTML-nyelv elsődlegesen a dokumentum képi megjelenítéséért felelős. A szemantikus web pedig tartalmilag feltárja egy weboldal szövegét.

1.2. Nemzetközi és hazai internet penetráció 1990-2020

Az internet globális terjeszkedéséről 90-es évektől beszélhetünk, 1992-ben a hostok száma már elérte az egymilliót. Folyamatos fejlődésével, népszerűségének növekedésével mára a világon az internetezők aránya 21,9%. Az előző évhez képest 2,8%-kal növekedett az internetes penetráció a világon. Az elmúlt egy évben 205.238.047-en kapcsolódtak a világhálóra a földön.

1. ábra

A világ internetes felhasználóinak növekedése földrészenként (millióban megadva),
forrás: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/951&format=HTML&aged
=0&language=HU&guiLanguage=fr 

letöltés dátuma: 2009. 08. 10.

Európai szinten 2009 első félévében 50,1%, azaz az előző évhez képest 2%-os a növekedés, ami az jelenti, hogy havonta majdnem 1,5 millióan csatlakoznak az internetre Európában.

2. ábra: A rendszeresen internetezők arányának változása az egyes életkori csoportokban
forrás: http://www.nrc.hu/kutatas/internet_penetracio

[letöltés dátuma: 2009. 09. 10.]

Magyarországon 2009 júniusában 52%-os volt az internet penetráció, az első félévben 3 százalékkal növekedett. A legalább hetente internetezők aránya 47%. Az utóbbi néhány évben a hazai az internet felhasználók arányában dinamikus növekedés figyelhető meg, igaz az 52%-os internet penetrációs szint a nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonynak tekinthető az Európai Unió 63,1%-os arányához képest.

Ha a földön a jelenlegi trendek tovább fejlődnek ugyan ebben a mértékben, akkor elképzelhető, hogy 2020-ra a világon az internetezők aránya körülbelül 57% lesz. Azaz arra számítanak, hogy 11 év alatt 35%-os lesz a növekedés.

3. ábra: A világ internet felhasználóinak alakulása
forrás: http://50x15.amd.com/en-us/internet_usage.aspx  letöltés dátuma: 2009. 11. 08.

1.3. Közeljövő technológiái

A XXI. század tv nézői már nem akarnak tétlen szemlélődők lenni, rész kívánnak venni  az irányításban, a tartalom szerkesztésében. Ezen igény kielégítésére és az interaktív világháló elterjedésével új szolgáltatás van kialakulóban, mely már igen nagy népszerűségnek örvend a felhasználók körében. Ez az új technológia az IPTV (Internet Protocol Television). A telekommunikációs szolgáltatók potenciális lehetőségként tekintenek az IPTV-re, ezzel szemben a kábeltelevíziós szolgáltatóknak viszont versenytársat jelent. Az IPTV esetében a hagyományos kábeltelevíziózás tulajdonságai ötvöződnek a legkorszerűbb technikai fejlesztésekkel, mellyel interaktív élményt nyújtanak a felhasználóknak. A televíziózási szokások átalakulhatnak a kiegészítő és a kényelmi szolgáltatásoknak köszönhetően, így még élvezhetőbbé, kényelmessé válhat az otthoni tévénézés. Magyarországon az IPTV-t nem médiavállalatok (televízió-társaságok), hanem telekommunikációs szolgáltatók nyújtják (pl.: Invitel, T-Home, GTS-Datenet, Enternet).

A HDTV (High-Definition Television), azaz nagyfelbontású televíziózás, a valósághű kép méretének minőségének drámai növekedését eredményezi. Az ilyen formátumú adásokat már digitálisan közvetítik. Hazánkban HD adást fogni műholdon, földfelszínen sugárzott, valamint egyes kábelszolgáltatok által lehetséges.

HD csatornák (2009 őszén):

      Duna Televízió HD

      m1 HD

      m2 HD

      HBO HD

      National Geograpic Channel HD

      The History Channel HD

      Filmbox HD

      Voom HD

      Eurosport HD

      Discovery Channel HD

      MTV HD

      MYZEN.TV HD

      LUXE.TV HD

Már az 1970-es években felmerült az e-papír ötlete a Xerox fejlesztőlaboratóriumában. 2000-ben mutatták be az első hajlítható e-papír prototípusát, amely már kellően hajlékony, majdnem megegyezik a normál papír hajlékonyságával. Ez a technológia igen sikeres jövő előtt áll, már megjelent a mobiltelefonokban, a PDA-kban. Van egy igen nagy előnye is a nyomtatott médiával szemben, hogy jóval környezetkímélőbb, mivel egyszer kell megvásárolni és utána rengeteg tartalommal feltölthető.

Fiber To The Home (FTTH), azaz üvegszál az otthonig.

Miért előnyösebb a fényvezető szál? Mert…

      a késleltetés minimális,

      jóval nagyobb a sávszélesség,

      a fel és letöltési sebesség majdnem szimmetrikus,

      3-Play: tv (HDTV), internet és telefon egyetlen szálon,

      időtálló, könnyen fejleszthető,

      érzéketlen az elektromos zajra és a legtöbb környezeti hatásra,

      a szolgáltatás területén azonos ügyfélélmény távolságtól függetlenül,

      könnyebb menedzselhetőség, stb.^[3]

A lézeres adatátviteli rendszer előnye, hogy nincs szükség kábelezésre. Ezzel szemben viszont nagy hátránya, hogy a fény terjedését az időjárási viszonyok nagyban befolyásolják, azaz az esős, ködös idő és a légköri szennyeződések zavarják a jelet.

2. Nemzetközi médiapiac bemutatása

2.1. Történeti áttekintés

A polgári társadalom analfabétizmusának csökkenésével, egyre szélesebb társadalmi réteg válik az információáramlás részesévé. Ezzel új igények merülnek fel, melyek lehetőségeket is teremtenek az információ továbbítására, rögzítésére és tárolására. Az információs igény egyre inkább nő. A XVIII-XIX. század társadalmi és gazdasági átalakulásának és a technika fejlődésének hatására szükségessé válik a gyors információtovábbítás megvalósítása.

A XX. századot az elektronikus média századának is nevezhetjük, mivel ekkor használják először a rádiót, mint információtovábbítót, majd a képátvitel megvalósításával a televíziót, és az internet alapjai is ekkor születtek meg. A reklámipar és a politika is igen hamar rájött, hogy a tömegkommunikációnak mekkora befolyásoló szerepe van, ezért politikusok a propaganda célból kezdték el használni.

1920-30-as években valósultak meg azok a feltételek, amelyek a televíziós közvetítésekhez és a vételekhez szükségesek. Teljesen más célt szolgált az Egyesült Államokban, itt inkább a kereskedelmi televíziózás került előtérbe. Európában viszont a kormányzatokhoz, a kormányzat által működtetett intézményekhez kötődött a televíziózás. Az 1920-as évek a némafilmek kora, és csak a 30-as években jelennek meg a hangosfilmek. Az első rendszeres televízióadások 1936-ban Angliában indultak. Az USA-ban 1941-től, és 1952-től már rendszeresen színes adások voltak. Magyarországon 1957-től beszélhetünk rendszeres tv-adásról. 1969-ben a Holdra szállást az egész világon már élő adásban, helyszíni közvetítéssel lehetett megnézni. Ugyanebben az évben már részben volt színes műsorsugárzás Magyarországon is. 1980-ban az adásidő hossza elérte a heti 83 órát. Az előfizetők száma 2.765.000.

4. ábra: A heti műsoridő alakulása (átlagosan, óra)
forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/516.html  letöltés dátuma: 2009. 10. 05

A színes műsorok aránya már 57%. Az adásidő felosztását tekintve 74%-ban hazai és 26%-ban külföldi programokat közvetítettek.

5. ábra: Az adásidő felosztása 1980-ban
forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/516.html  letöltés dátuma: 2009. 10. 05

1985-től beszélhetünk helyi kábeltévékről hazánkban. 1989-ben a havi előfizetési díjat 80-ról 100 Ft-ra emelték. 1997-ben indult a két kereskedelmi adó az RTL Klub és a TV2. 2009-ben indult a digitális műsorszórás.

A tömegkommunikáció forradalma jelentős változást hozott a kommunikációban. Az emberiség megtanulta az információkat különböző módon rögzíteni, továbbítani. Ezeknek a módszereknek és eszközöknek az elterjedésével a tömegkommunikációs lehetőségek végtelenné váltak. A tér és az idő többé már nem akadályozza a kommunikációt, viszont a személyes, közvetlen kommunikáció nem lehetséges. Nagyon fontos, hogy a tömegkommunikáció manipulációval, befolyásolással bír, amit az érdekeltek ki is használnak (reklámipar, politika). Nem árt tehát tudatosan fogyasztani a tömegkommunikáció termékeit.

2.2. Eszközök és eszközrendszerek evolúciója

Az 1900-as évek reklámfelületei, mint a plakátok, a neonok és a kirakatok helyhez kötöttek, az embereknek kellett felfedezniük őket, illetve a közlekedési eszközök külső felületein elhelyezett hirdetéseket, melyek felkeresik a szemlélődő  járókelőket. Az USA-ban a reklám tevékenység a XIX. század végén, a „márka” fogalmának elterjedésével egy időben jelenik meg. 1867-ben az USA nemzeti költségvetése 50 millió dollárt szánt reklámtevékenységekre, és ez az összeg 1900-ra a tízszeresére nőtt. Az első reklámügynökséget 1929-ben Ayer’s and Son néven Philadelphiában alapították. Az Ayer’s már úgynevezett „nyitott” szerződést kötött a megrendelőkkel. Ez a szerződéstípus azt jelenti, hogy az ügyfél a teljes reklámkampány lebonyolítását az ügynökségre bízza. Az ügynökség tervezte meg a reklámüzeneteket, ő választotta ki, hogy milyen felületeket vegyen igénybe az üzenet célba juttatásához. Ellenértékként az ügynökség az eladott termékek utáni haszonból a szerződésben meghatározott ideig részesedést (12,5%) kapott. Az első országos reklámkampánnyal 1899-ben egy kekszre hívták fel a figyelmet, újságok, falragaszok és festett plakátok segítségével. A reklámügynökségek már az 1880-as éveket követően tanácsokkal látták el ügyfeleiket a reklámozandó termék gyártása előtt, amivel hozzájárultak a piackutatáshoz. Egy 1924-ben elfogadott erkölcsi kódex a reklámszakmában dolgozókat arra kötelezte, hogy „a reklámok alapjául szolgáló történetek egyszerűek, valamint túlzásoktól és a vásárlók megtévesztésének szándékától mentesek legyenek.”(Frédéric Barbier - Catherine Bertho Lavenir [2004] 235. o.)

1929 novemberében Franciaországban Baird és Bernard Natan alapította meg el első televíziós társaságot a Baird-Natan Television-t. A világ első közszolgálati televíziója a BBC (British Broadcasting Corporation) 1936. november 2.-án kezdte adását sugározni. A BBC-t 1922 októberében öt rádiókészüléket gyártó cég alapította meg. 1936-os a berlini olimpia volt az első nagy televíziós közvetítés. A világ első televíziós hirdetését 1941. július 1-jén sugározták az USA-ban. A spot 10 másodperces volt, amely a Bulova órát mutatta be (egy spot ára 4 dollár volt). Az első színes televíziók 1949-ben kerültek a piacra az USA-ban. Magyarországon pedig 1956 februárjában kezdték el gyártani az első kereskedelmi forgalomban kapható AT 501-es Orion fekete-fehér televíziókészüléket.

A színes tévékészülékek sorozatgyártását a székesfehérvári Videoton a nyolcvanas évek közepén kezdte meg. A Magyar Televízió hivatalosan 1957-ben kezdte meg adását, és 1972-ben már a második csatornán is rendszeresen sugározott.

Amerikában szintén 1972-ben jelent meg az első fizetős kábeltévé az HBO. 1982 novemberében a nemzetközi trendeket követve a Magyar Televízió új szolgáltatást indított Képújság címmel, ez volt az első elektronikus napilap. 1997-ben műholdon keresztül vált foghatóvá az MTV2 adása, megindultak a kereskedelmi tv adások (RTL Klub, TV2, TV3). A társadalmi kommunikáció fejlődésével a televízió előnyös pozícióba került, az előfizetők számának dinamikus növekedésével, valamint a műsoridő bővülésével a nézettség nőtt. Magyarországon a televíziós előfizetések száma 1960-ban 104 000 volt, 1985-ben már 2 911 000. Ugyan ebben az időszakban a heti átlagos műsoridő 22 óráról 95 órára nőtt a KSH és az RTV 1987-es adatai szerint.

A televízió, mint tömegmédium csak az 1950-es években jelent meg. A rádió és a televízió közötti versengés 1980-as évekig tartott, amikor is véglegesen átvette a hatalmat a televízió. Széles hatósugarának és a korlátlan ismétlési lehetőségnek köszönhetően a reklámozás egyik legfontosabb, legmeghatározóbb eszközévé vált. Ezeket a kedvező tulajdonságokat a hirdetők is felismerték, így az adásidőben, gyakoriságában folyamatosan növekedett. 1984-ben az összes műsoridő 3,7%-át tette ki a reklám. Az Egyesült Államokban a magánkézben lévő tévétársaságok a reklámbevételekből tartották fenn magukat, ezért elsődleges céljuk a nézettség növelése volt. Főleg tömegcikkeket reklámoznak a tv-ben, mivel a nézettsége széleskörű és nagy. Az ilyen fajta reklám több érzékszervre is hat, mint a látás, hallás. Az otthonunkban, kényelmes körülmények között ér bennünket. Ezeknek köszönhetően nő a hatásfoka.

Televíziós marketing, sales eszközök

Televíziós reklám: „Reklám (hirdetés): olyan nyilvános tájékoztatásként ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, illetve rendelkezésre bocsátott műsoridő, amely megnevezett vagy ábrázolt áru - termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség - értékesítését, vagy más módon ellenérték fejében történő igénybevételét vagy a reklámozó által kívánt más hatás elérését segíti elő.”^[4] A reklámidő korlátozott: nonprofit adók max. 3 perc, közszolgálati max. 6 perc, kereskedelmi max. 12 perc reklámot sugározhatnak óránként.

Műsorszponzoráció: „Támogatás: valamely - reklámnak nem minősülő - műsorszám elkészítéséhez, nyilvános közzétételéhez a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy más gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a támogató vagy általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet népszerűsítse.” ^[5]

TV SHOP: a felkínált árut a néző szeme előtt, használat közben mutatják be, a vevő tisztában van vele, hogy mit vehet meg, azonnali választ kelt „ha most azonnal hív…”. Pénz visszafizetési garanciát vállal a forgalmazó. Az évek során előítéletek születtek az emberekbe az itt felkínált termékekkel kapcsolatban, és egyre kevésbé elfogadott.

A betelefonálós műsor: a televízióban látható nyereményjáték. A tévéképernyőn látható feladvány megoldásával lehet nyerni, amennyiben a műsorban megadott emelt díjas telefonszámot felhívják. Így sorsolás útján adásba kerülhetnek és megmondhatják a helyesnek gondolt megfejtést.

Pay TV, olyan televíziós csatorna vagy többcsatornás szolgáltatás, amelynek műsora külön előfizetési díj ellenében tekinthető meg.

Online marketing, sales eszközök:

Online műsorarchívum és megosztás: A televíziós csatornák műsorfolyamának online megtekinthető változata. A szolgáltatásnak létezik fizetős és ingyenes változata is. Az oldalon a felhasználók általában gyűjteményt is készíthetnek kedvenc műsoraikból, értékelhetik a tartalmakat, a videókhoz megjegyzést is fűzhetnek. A vizsgált televíziós csatornák közül az RTL-Klub, a TV2, és a MTV is rendelkezik hasonló szolgáltatással. Közülük a legszélesebb műsorpalettát a MTV közszolgálati televízió nyújtja.

SEO (kereső optimalizálás, kereső-marketing), a keresőoptimalizáció azt jelenti, hogy olyan jellegű változtatásokat hajtanak végre az elkészült honlap tartalmában, szerkezetében, amellyel a keresőmotorok nagyobb valószínűséggel jelenítik meg adott kulcsszavakra történő kereséskor az optimalizált honlapot a keresőkben.

A mikrosite-t egy olyan marketing eszköz, amely valójában egy mini honlap. Segítségével egy konkrét terméket, vagy szolgáltatást hirdethetünk a weben, jelen esetben televíziós műsorokat, filmeket, sorozatokat. Fő jellemzője, hogy kevés, de jól felépített és átlátható weboldalból áll. Jellemző még, hogy grafikája látványos, sok kép és videós műsorrészlet tekinthető meg, viszonylag kevés szöveget tartalmaz.

A vírusmarketing a társadalmi háló résztvevőivel továbbított „elektronikus pletyka”. A célcsoport tagjai e-mailben továbbítják egymásnak az üzenetet. Hatékonyságának sikeressége a kommunikációs üzenet megfogalmazásán múlik. Elérése széles spektrumú, de személyes elérés is lehetséges. Költségkímélő megoldás. A hangsúly az offline változatához hasonlóan (szájmarketing), itt is a véleményvezetők, referenciaszemélyek, internet-demográfiai csomópontok felkutatásán és megcélzásán van.

A gerilla-marketing szokatlan, innovatív, nemegyszer meghökkentő módszereket használ az üzeneteinek célbajuttatásához. Sikere nagyban függ üzenetei stimuláló hatásától. Módszereinek köszönhetően jóval olcsóbb a hagyományos marketingnél, hatékonyságban versenyez vele.

Ernyő site, olyan tartalom aggregátor honlap mely több, - jellemzően azonos tulajdonosi körhöz tartozó vagy ügynökségi szempontok alapján összeválogatott - egyéb weboldalról származó különböző tartalomtípusok egy helyen történő, szerkesztett megjelenítését végzi.

Az AGB Hungary-t 1992-ben alapított az AGB Italia csoport, a leányvállalat nemzetközi AGB Nielsen Media Research 100 százalékos tulajdonosa. Egyéni szerződésekkel biztosítja szolgáltatásait az AGB Nielsen Médiakutató Kft. a televízió társaságoknak, a hirdetési ügynökségeknek, a hirdetőknek, illetve a produceri irodáknak.

A szolgáltatások köre folyamatosan bővül, a nézettségi adatok mellett a televíziós reklámköltési adatokat, valamint az adatok feldolgozásához szükséges médiaelemző, tervező és kampány-utóértékelő szoftvereket is biztosít. 2009. április 1-től 1040 háztartás adatait dolgozza fel naponta.^[6] Műszeres méréssel, a reprezentatív mintavétellel kiválasztott háztartások (1040) összesen 2500 installált mérőműszerrel rendelkezik, a 4 éven felüli személyek nézettségi adatait napi szinten méri.

A Google Analytics 2005 novemberétől érhető el. A Google ingyenes szolgáltatása, amelyet bárki igénybe vehet, csak regisztrálnia kell magát. A tömeges érdeklődés miatt egy időre kénytelenek is voltak felfüggeszteni a regisztrációkat és korlátozásokat bevezetni. A regisztrált weboldal látogatóiról készít statisztikákat, célja, hogy segítséget nyújtson a reklámkampányok optimalizálásában azzal, hogy megfigyeli a látogatók honnan kattintanak át, mennyi időt töltenek a site-on, és földrajzilag honnan érkeznek.

A hazai internetes tartalompiac közönségmérési adatait 2010 végéig az Ipsos-Gemius konzorcium által jegyzett gemius/Ipsos Audience online közönségmérési szolgáltatás biztosítja. Ezzel megkezdődőt egy korszerűbb internetes közönségmérési rendszer bevezetése hazánkban.

(A 2. mellékletben a Gemius Hungary Kft-t mutatom be.)

A webAUDIT hazánkban elsőként kezdte mérni a weboldalak látogatottságát. Általában hiteles forgalomauditáló szolgáltatónak tekintik. A „rendszer a site-ok látogatói által kezdeményezett oldalletöltések mennyiségét, a látogatók és a látogatások számát méri és hitelesíti.”^[7] Mérőkóddal rendelkező webhelyekről biztosít adatokat. A mérőkódot a site HTML-forráskódjába illesztik, ezért szerver oldali mérésnek is nevezik.

A webAUDIT csak a felhasználók által indított oldalletöltéseket (weboldal-forgalmat) naplózza.

A weboldalak látogatottságát az alábbi mutatókkal mérik:

      Oldalletöltés (page impression): „a látogatók által kezdeményezett oldalletöltések száma az auditált site-on”.^[8]

              Egyedi látogató (unique visitor): „egyedi látogatók, akik egy megadott időintervallumon belül legalább egy alkalommal meglátogatnak egy honlapot”.^[9]

2.4. Online eszközök – Új média (tartalomszolgáltatás)

Szaknyelven a web 2.0-ás szolgáltatásokon keresztül létrehozott tartalmak összességét, illetve az olyan oldalakat, amelyeken keresztül mindezekhez hozzáférhetünk social media-nak, vagyis közösségi médiának nevezik. Ide tartozik például a videómegosztóra feltöltött kisfilm, a webes albumokba feltöltött képek, blogba írt bejegyzések, wiki-oldalak szerkesztése. Ezek olyan tartalmakká válnak, amiket bárki megnézhet, elolvashat.

Milyen közösségi média eszközök vannak?

Jelenleg az alább bemutatott eszközök a legismertebbek, de a folytonos innovációnak köszönhetően újabb és újabb eszközök, alkalmazások bukkannak fel.

Fórum: olyan felület, amely az online vitáknak, eszmecseréknek ad teret, általában egy közös téma, egy specifikus érdeklődési terület köré szerveződnek. Már a „közösségi média”, mint fogalom köztudatba való épülése előtt is létezett. Az online közösségek egyik legnépszerűbb alkotóeleme.

Közösségi hálózat: ezek az oldalak lehetőséget adnak a netezőknek, hogy személyes weblapokat (felületeket) hozzanak létre, segítségével kapcsolatba lépnek barátaikkal, tartalmakat osztanak meg, illetve kommunikálhatnak egymással. A legismertebb közösségi hálózatok közé tartozik: a MySpace, és a Facebook.

Blog: a közösségi média egyik legismertebb formája. A köztudatba valószínű még mindig, mint online naplók élnek, ezen kívül azonban számos más célra is használhatók.

Wiki: ezeken a weboldalakon keresztül az emberek, tartalmat hozhatnak létre egy adott vagy új témában, és szerkeszthetik is a már megtalálható információkat. Ezáltal egy közösségi dokumentumot vagy adatbázist hozhatnak létre.

Podcast: mobil eszközökre átmásolható, hordozható audiofájlok, mobil szerkesztett hanganyagok, melyek elsősorban utazás vagy szabadidős tevékenység közbeni hallgatásra készülnek (rádióműsorok, egyszemélyes show-k, beszélgetések, stb.)

Mikroblog: a közösségi hálózatok és a blogok kombinációja, ahol rövid tartalmak oszthatók meg online, esetenként a mobiltelefonos hálózattal. A legismertebb ilyen szolgáltatás a Twitter, magyar képviselőjük a Turulcsirip.

2.5. A nemzetközi „etalon”

A BBC Anglia legnagyobb tartalom szolgáltatója. A BBC digitális évtizede 2000-ben kezdődött, a vállalat így reagál a közönség igényeire programkínálatával, annak elérhetőségével kapcsolatban „anytime, anyplace, anywhere” ("bármikor, bárhol, bármikor").

A BBC 2006-ban már arról nyilatkozott, hogy fel kell készülnie, és kiemelt szerepet kell kapnia a web2.0-ás szolgáltatásoknak (a blogoknak, a személyre szabhatóságnak, az online közösségépítésnek, a szöveges és multimédiás tartalmak online megoszthatóságának), hogy a mai fiatal generációt is magához vonzza. Ennek megvalósítására hozták létre a BBC iPlayert, amely egy multimédia-lejátszó.

A BBC iPlayer 2007 végén indult, az elmúlt 7 nap programjai visszanézhetők a lejátszóval. A weboldal látogatottsága exponenciálisan nő, átlagosan havonta 3,6 milliárd látogatója van. Mindez, ott valósulhat meg, ahol a legtöbb a tapasztalat, a szerkesztőség innovatív online fejlesztéseket kezdeményez, és odafigyel a felhasználók igényeire.

Nem szabad elfelejteni, hogy mindezek ellenére BBC alapvetően konzervatív fejlesztési politikával jellemezhető. Nem az a jellemzője, hogy a leggyorsabb, a legkönnyebben mozduló, a legélesebb szemű, az innovációkra a legnyitottabb angol cég, inkább a leghitelesebb, a legmegbízhatóbb, a szakmai „etalon”. Ez a fajta konzervativizmus mégis messze van a dolgozatomban feltárt hazai médiavállalatokat jellemző konzervatív fejlesztési irányoktól.

2.6. Jövő

A web 2.0 és a videómegosztók hihetetlen sebességű elterjedése a médiapiac átalakulását hozza magával. Egyes szakemberek szerint az internet még nem olyan fejlett, hogy a reklámtorta legnagyobb szeletét alkossa, mivel penetrációs szintje nem teszi ezt még lehetővé. Nézzünk pár elterjedőben lévő online marketing eszközt, technológiát, szolgáltatást.

Videójáték-marketing (In Game Advertising)

A játékon belüli reklámozás kiváló módja annak, hogy a fogyasztó játék, azaz szórakozás közben szólítható meg. A hirdetők így elérhetik a reklámok tekintetében számukra egyik legfontosabb korcsoportot a tizennyolc és harmincnégy év közöttieket. Ez a korosztály a hagyományos médiával szemben a játékot helyezi előtérbe. Többségük játékos volt már kiskorában, tinédzser korában is, és utána is az maradt, az igazi változás abban rejlik, hogy az idő folyamán vásárlóereje jelentősen nőtt.

A világ elő videós hirdetése egy amerikai Entertainment Weekly magazinban 2008. április 25-ei számában jelent meg. A lejátszón a CBS csatorna programjainak előzetesei, valamint üdítőital hirdetések tekinthetők meg. A lejátszóba hangszóró is található, 40 percnyi videót képes tárolni, 2,7 mm vastag, 320*240 képpont felbontású és az akkumulátora egyetlen feltöltéssel 70 percig bírja. A CBS és a Pepsi nem nyilatkozott a hirdetés költségéről, de gyártó cég annyit elárult, hogy egy példányra jutó költség kb. 20 amerikai dollár, azaz 3600-3700Ft. Egy másik amerikai magazin az Esquire pedig a lap borítójába helyezett e-papírt, amely állókép alapú animációkat jelenít meg.

TV a mobilon

A marketingesek „nem hagyhatják figyelmen kívül a mobiltelefonok nyújtotta targetálási lehetőségek és a TV általi elérések vonzó kombinációját.”^[1] Valamint számolniuk kell azzal, hogy a mobilvideó és a mobilTV elterjedése lassú, de manapság egyre több mobiltelefon válik alkalmassá a mobilvideózáshoz, és mobilTV-nézéshez.

John du Pre Gauntt, az eMarketer vezető elemzője szerint „A mobiltelefonokon a videótartalom akadozott vagy teljesen fakó volt, és gyakran a hang sem volt szinkronban a mozgóképpel… A készülékek… csak úgy zabálták az akkumulátort, a szolgáltatók pedig bizonytalanok voltak annak a tekintetében, hogy a kereskedelmi videó és TV a mobiltelefonokon milyen hatással van hálózatukra.”^[2] Ezek a problémák mára kezdenek eltűnni. „Az iPhone sikere magasabbra emelte a lécet, és a fogyasztók elvárásait a mobilmultimédia területén. A készülékgyártók manapság azon igyekeznek, hogy ennek szellemében gondolják újra termékskálájukat”^[3].
 

3. A hazai infokommunikációs piac szabályozása (intézményi környezet, jogszabályok)

„Az egyre érzékelhetőbbé váló konvergencia, azaz a hálózatok és fogyasztói eszközök nagyfokú helyettesíthetősége, a tömegkommunikáció és az egyéni kommunikáció közötti különbségek feloldódása az egyes tartalomszolgáltatásokban, illetve az információs és kommunikációs iparágak közötti szoros gazdasági összefonódás a szabályozás oldalán a különböző szabályozási eszközök és hatáskörök közötti átjárhatóság igényét teremtette meg.”^[4] Meg kell határozni, hogy mely szolgáltatások tartoznak a médiaszabályozás hatálya alá, és az adott szolgáltatásra a médiaszabályozás, mely szabályozásai vonatkoznak. A szabályozási terheket arányos kell felosztani a vélemény- és médiaszabadság érvényesüléséhez, valamint a szolgáltatástípusokat és a szabályozási terheket egyértelműen kell összekapcsolni. A szolgáltatók mindennapi életét korlátozzák ezeknek a keretfeltételeknek a tisztázatlansága.

Az elmúlt évek nemzetközi és Európai Uniós szintű médiaszabályozási terveiben központi helyet foglaltak el ezek a problémák. A hazai szabályozás jövőjét az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvekben fogalmazzák meg.

3.1. Hazai jogalkotó: Parlament – új médiatörvény

Az audiovizuális ipar területén az 1990-es évektől olyan technikai újítások jelentek meg, mint a műholdas televíziózás, az internet elterjedése, a médiakonvergencia, azaz az internetes tévé- és rádióadások elterjedése, a digitalizáció, melyek új szabályozási területeket, kérdéseket vetettek/vetnek fel a médiapolitikusok és jogalkotás számára. Ez nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot érinti. Hazánkba 1986-os sajtótörvényt felváltotta a 1996. évi I. törvény (médiatörvény), amely már nemcsak a nyomtatott sajtót, hanem a rádiót és a televíziót is szabályozza.

Az Országgyűlés 2007. június 18-án elfogadta a 2007. évi LXXIV. törvényt^[5] a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól. A törvény rávilágított arra, hogy szükség van egy új médiatörvényre, mert a technika meghaladta az 1996-os jogszabályt. A MEH-en belül Sarkady Ildikó kormánybiztossá kinevezésével létrejött a Miniszterelnöki Hivatal Audiovizuális Média Kormánybiztossága. 2007. szeptember 5-én széleskörű szakmai konzultációra került a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia szakmai vitaanyaga. A tervezet áttekinti a tartalomra vonatkozó szabályozás, a versenyszabályozás, a közszolgálatiság, az intézményrendszer, és a finanszírozás szabályozásának kérdéseit. Azokat az elveket veszi alapul, amelyből megszülethetne a konkrét normaszöveg. 2009. február 10-én a médiaszolgáltatásokról szóló törvény tervezetének a harmadik átdolgozott változat került az internetre a nyilvános konzultációt követően. (3. mellékletben a Marketing&Média egyik cikke olvasható, amely arról szól, hogy nem tetszik a tévéknek az új médiatörvény.)

3.2. Online jogalkalmazás

A 2007. november 8-ai nagy warez razziát a hazai szerzői jogvédő szervezetek feljelentései alapján kezdték meg, több oldalról is jelezték a rendőrségnek, hogy a neten olyan warezoldalak jelentek meg, amelyek jogvédett tartalmakat (filmet, zeneművet, könyvet, szoftvert) kínáltak emelt díjas sms-ek ellenében, és ezeket az oldalakat kéretlek reklámlevelekkel, warezspammerekkel hirdették. (A 4. mellékletben további információk olvashatók az ügy kapcsolatban.)

Magyarországon a fájlcsere jogi szabályozása nem megfelelő, de a nemzetközi sem. A szoftverekre más szabályozás vonatkozik, ezért nézzük a zenéket és filmeket. Az ilyen jellegű tartalmak letöltése „magáncélú, jövedelemszerzést nem szolgáló letöltését a törvény a szabad felhasználás körébe sorolja, és engedélyezi, az alkotókat pedig az adathordozók árába épített adóból kárpótolja.”^[6] De a fájlcserélés lényege az, „hogy nem csak letöltünk, de tőlünk is töltenek le, a megosztás pedig a jogvédett tartalom nyilvánosságra hozása, amit már büntet a törvény. Méghozzá, extrém esetben (anyagi haszon, különösen nagy károkozás, stb.) akár nyolc év börtönnel.” ^[7] A magyar szerzői jogvédő szervezetek véleménye szerint, „ők csak a nagy halakra akarnak vadászni, az egyszerű júzereket nem bántják.”^[8]

Fogyasztóvédelem

A közelmúltban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget átnevezték Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságra. Az NFH egy központi hivatal, jogi személy, amely önálló feladatkörrel és hatáskörrel rendelkezik a szociális és munkaügyi miniszter irányításával. Az NFH központi szervből, területi szervekből, és azok kirendeltségeiből tevődik össze. Az NFH mellett több olyan civil szervezet is létrejött, amely a fogyasztók jogainak biztosításáért küzd.

A hatóság feladatai közé tartozik:

       a fogyasztóvédelmi törvények betartatása,

       részt vesz a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában,

       véleményezni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabálytervezeteket,

       piacfelügyeleti feladatok ellátása,

       ellenőrzi az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartását,

       irányítja a termékbiztonság ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

       kommunikációs feladatok, például a fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat készítése,

       szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztók oktatásához.

(Az 5. mellékletben olvasható, hogy 2009-ben az NFH milyen témákban tartott ellenőrzéseket.)

A Nemzeti Hírközlési Hatóság „feladata az elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások piacai zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének elősegítése. A hatóság a szolgáltatók és a felhasználók érdekeit egyaránt védi. Feladata a tisztességes, hatékony verseny kialakítása és fenntartása, valamint a szolgáltatók jogkövető magatartásának felügyelete.”^[9] Az NHH feladatát és hatáskörét önállóan, az adott jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően látja el.

Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), amely a törvények mellett, kiegészítésként működik. „Az önszabályozás a felelősségteljes reklámtevékenység elősegítése a fogyasztók, az üzlet és a társadalom érdekében. A reklámtevékenység önszabályozása egy rendszer, melynek segítségével a reklámipar rendet tart maga körül. Az ipar három résztvevője – a reklámozók, akik fizetnek a reklámokért, a reklámügynökségek, akik felelnek a reklámok kiviteléért és tartalmáért és a média, amely a reklámokat megjeleníti – együttműködik kialakításában, egy rendszer felépítésében, amely biztosítja azt, hogy azokat a reklámokat, melyek ezen előírásoknak nem felelnek meg, gyorsan módosítsák, vagy visszavonják.”^[10]

A következő szolgáltatásokat nyújtja az ÖRT:

       reklámok előzetes elbírálása,

       panaszok kezelése,

       monitoring,

       szakmai egyeztetések,

       a Magyar Reklámetikai Kódex elkészítésében, módosításában való részvétel,

       szakmai fórumok szervezése,

       előadás, tréning szervezése a tagoknál.^[11]

(A 6. mellékletben az ÖRT fő feladatai olvashatók.)

Az Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesületet 1997-ben alapították, hogy a magyar internetszolgáltatók közötti szakmai koordinációt és érdekképviseletet biztosítsa, illetve a .hu TLD adminisztrációt szabályozza.

Feladatai közé tartozik:

       Szakmai érdekképviseleti tevékenység ellátása, az internetes társadalom számára legkedvezőbb jogi-gazdasági környezet kialakításában a kormányzattal való együttműködés;

       Domain név regisztrációs eljárás kidolgozása és az internet hozzáférést nyújtók felé történő szolgáltatása, valamint az internet szolgáltatással kapcsolatos egyes résztevékenységek koordinálására;

       Tudományos és ismeretterjesztő tanulmányok elkészítése, kiadványok megjelentetése, internetes terjesztése, illetve más, az internet szolgáltatással kapcsolatos publikációk megjelentetése belföldön és külföldön;

       Internetes honlap fenntartása, az internet propagálása a hazai közvélemény előtt, az internet szolgáltatás általános szerződési feltételeinek kimunkálása;

       Az iparággal kapcsolatos statisztikai adatok rögzítése és a tagok felé történő szolgáltatása.^[12]

Szerzői jogvédelem

Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) célja, hogy „Védelmezze és segítse mindazon jogosulti érdekeket Magyarországon, amelyek mozifilmek, televíziós programok és minden más audiovizuális felvétel tekintetében fennálló szerzői és szomszédos jogokhoz kapcsolódnak és fellépjen különösen az audiovizuális művek jogellenes vagy engedély nélküli másolása, értékesítése, bemutatása vagy forgalmazása ellen jogszabályban biztosított keretek között.”^[13]

Az Alapítvány feladatai közé tartozik:

      a törvénybe foglalt nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, illetve a kulturális örökség megóvása,

      az audiovizuális kalózkodás megelőzése érdekében, szakértői tevékenységet lát el a hatóságok megkeresésére,

      szakmai konferenciák létrehozásában vesz részt.

A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus) a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezete. Tagjai között van majdnem 1700 zeneszerző, szövegíró, irodalmi szerző és zeneműkiadó. „A szerzői jog védi az irodalom, a tudomány és a művészet valamennyi egyéni-eredeti alkotását, személyhez fűződő és vagyoni jogokat adva a szerzőknek. Emellett sajátos, ún. "kapcsolódó" jogi védelmet nyújt az előadóművészeknek, a hangfelvétel-előállítóknak, rádió- és televízió-szervezeteknek, filmelőállítóknak, valamint a jelentős ráfordítással létrehozott adatbázisok előállítóinak.”^[14]

A Business Software Alliance (BSA) egy nemzetközi non-profit szakmai szervezet, amely a szoftveripar és a hardvergyártó partnerek céljaik megvalósítására alapítottak. A szervezet elkötelezet híve a biztonságos és jogszerű digitális világ megteremtésének. „A BSA globális missziója egy olyan, hosszú távú jogalkotási és jogi környezet kialakítása, amelyben az iparág virágozhat és tagjai világszerte egységesen léphetnek fel. A BSA programjai a kereskedelmi szoftverek és a kapcsolódó technológiák érdekében támogatják az innovációt, a növekedést és a piaci versenyt.”^[15]

A BSA feladatai:

      A szellemi tulajdon védelme (szerzői jog, szabadalmak, technológiai rendeletek);

      A piacok megnyitása a korlátozásoktól mentes kereskedelem előtt;

      Az adatok biztonsága;

      Szoftver innováció és választék;

      E-kormányzat;

      Munkaerő és oktatás.^[16

4. Hazai infokommunikációs piac helyzete

4.1. Társadalmi környezete (szociológiai helyzetkép)

Az NRC online kutatása alapján 2009 első félévében az internetes penetráció hazánkban 52% volt. Havi rendszerességgel, több mint 3,9 millióan kapcsolódnak az internetre. Ezzel szemben a lakosság kétötödének semmilyen tapasztalata nincsen a világhálóval. Dinamikus növekedés megfigyelhető meg az internet használók számában. Az internet használata elterjedtebb a férfiak körében (55%), mint a nők esetében (48%). A 15-24 évesek 84%, 25-34 korcsoportnak csak a 67%-a és az 50 feletti korosztálynak pedig 21%-a rendszeres internetező.

A 15-69 évesek 80%-a szokott otthonában rendszeresen internetezni, azaz Magyarország teljes lakosságának 41%-a használja az otthonában is az internetet. Internetes csatlakozással a lakosság 46% rendelkezik, de nem mindenki használja. A háztartásbeli számítógéppel való ellátottság 53%-os, az internetes hozzáférések aránya jelenleg 43%. A hozzáférések típusát megfigyelve az ADSL részaránya csökken (32%), míg a kábelneté folyamatosan nő (49%). Az otthoni mobilinternetezők aránya 5%, és a betárcsázós pedig már csak 7%. A jelenleg nem internetezők 1%-a biztos abban, hogy néhány hónapon belül már a világhálót használók közé fog tartozni. A településtípusonkénti megfigyelés szerint, internetezők arányának legnagyobb része 70%-a fővárosban, Budapesten jelenik meg. A megyei székhelyeken szinte megegyezik az országos átlaggal.

A hagyományosnak mondható online tevékenységeket, mint például e-mailezés, chatezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása mellett egyre többen használják a web egyéb szórakoztató, illetve hasznos szolgáltatásait. A 14-69 éves legalább hetente internetetők 67%-a keresett már állást a neten, majdnem ugyan ilyen arányban vannak azok, akik már legalább egyszer rendeltek valamilyen terméket, szolgáltatást az interneten. Minden harmadik netpolgár szokta online módon intézni a pénzügyeit.

Az internetes felhasználók 9%-a vezet webes naplót rendszeresen vagy alkalmanként, ezzel szemben a netezők 52%-a olvas blogot. Videómegosztó oldalakat a netezők több mint kétharmada látogat legalább alkalmanként, 21% pedig már fel is töltött valamilyen videót legalább egyszer. Jelentős az online tv szolgáltatást igénybevevők aránya is, 31% próbálta már ki.

A legalább hetente internetező 14-69 évesek 65%-a vásárolt már a neten. Valamilyen rendszerességgel 40%-uk rendel terméket, szolgáltatást a weben, ez azt jelenti, hogy 1,4 milliónál is többen vásárolnak online Magyarországon.

4.2. Digitális szakadék

Az infokommunikáció használatára irányuló kutatások szerint, „az egyik legjelentősebb feszültségforrás a kommunikációs infrastruktúrához és a digitális információhoz való „hozzáférhetőség [lesz], ami tulajdonképpen számos egymáshoz kapcsolódó jelenség együttest takar. Az új, felfokozott információs világban való részvételhez - ami persze nem feltétlenül kötelező és nem feltétlenül pozitív visszhangú – legelőször is technikai eszközökre van szükség. Ha valóban egy információs társadalmi fejlődésnek vagyunk tanúi, akkor szükség van arra, hogy mindenki egyenlően hozzáférjen a technológiához és a tartalomhoz.

Hogyan lehetséges ez, ha a technológia egyrészt pénzigényes, másrészt használata tudásigényes? Mi lesz a kizártakkal? A hozzáférés tehát többrétegű, egyszerre technológiai, tartalmi (információs), tudásbeli és anyagi konfliktus.” (Terestyéni Tamás [2006] 321. o.)

A szakirodalom szerint a digitális szakadékot, egyenlőtlenséget valaminek a hiánya jellemzi, és ez pedig a számítógépes írástudás, hálózati írástudás, információs írástudás, mindezeket összefoglalva a digitális írástudás fogalmához kapcsolható.

A digitális írástudás alatt az információ létrehozását, keresését, felismerését, kiválasztását, a kapcsolatépítésnek és szerveződésnek a képességét, a digitális javak használatát, stb. értjük.

4.3. A digitális szakadék felszámolására indított programok

Az Európai Unió is a digitális szakadék csökkentésére kötelezi a tagállamait. Hazánkba a civil szervezetek és vállalkozások közösen hirdették meg az „e-Befogadás, 2008 Magyarország” mozgalmat még 2007-ben. Céljuk, hogy mozgósítsák a magyar társadalmat, valamint az internet és a digitális eszközök használatával javuljon az életminőség. Az Európai Unió 2007. december 2-3-án Lisszabonban jelentette be „e-Inclusion, be part of it!” (magyarul: e-társadalmi befogadás: légy a részese) kampányát. Ezzel arra szeretnék ösztönözni a kormányokat, szervezeteket, hogy kezdeményezéseket indítsanak a hátrányos helyzetűek digitális írástudásának felzárkóztatásához.

Az Európai Bizottság 2005-ben terjesztette elő az i2010-stratégiát, célja az innováció és a versenyképesség támogatása, az IKT (információs és kommunikációs technológiák) területén megerősítse Európa vezető szerepét, a polgárok, a kormányok és a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások körében elterjessze IKT széles körét. A program megvalósítására az EU 2007 és 2013 közötti időszakra 728 millió EUR feletti pénzösszeget különített el. (Az i2010-stratégia eddigi legfontosabb eredményei megtalálhatók a 7. mellékletben.)

„Az IKT-politikák egyre elfogadottabbá válnak. A tagállamok felismerték az IKT termelékenység és növekedés szempontjából betöltött jelentőségét és azt, hogy az IKT számos társadalmi-gazdasági célkitűzés megvalósításának eszköze lehet. Sok tagállam már integrált nemzeti IKT-stratégiával rendelkezik, amelynek célkitűzései hasonlók az i2010-kezdeményezéséivel.”^[17]

Magyarországon kormányzati oldalról az eMagyarország Program a digitális szakadék megszüntetésének egyik eszköze. Célja 2003-tól „Hozzáférés mindenkinek”, a szélessávú internet elterjesztése és infrastruktúrájának kiépítése, 2007-től pedig a „Hozzáértés és Szolgáltatások”, a digitális írástudatlanság csökkentése, és az esélyegyenlőség támogatása.

A digitális szakadék csökkentéséért dolgoznak még a következő civil szervezetek:

      AREA71 Kutatócsoport - a kutatócsoport egymással együttműködő televíziós és rádiós produkciókat, online tartalomszolgáltatásokat hoz létre, de újító tartalomszolgáltatások kifejlesztésére, majd piacképessé tételére is vállalkozik. Médiatermékei az infokommunikációs átalakulás közérthető, népszerű ismeretterjesztő kommunikációját végzik.

      INFONIA - az információs kultúra terjesztésére létrejött közhasznú alapítvány.

5. Magyar médiapiac bemutatása (M1, M2, RTL KLUB, TV2)

5.1. Hazai elektronikus média fejlődése 1995-2009

Az MTV hivatalosan 1957. május 1-jén kezdte meg a rendszeres műsorszórást a május 1-jei ünnepségek közvetítésével. A próbaadásokat viszont már 1957. február 23-án elkezdődtek.

1972-ben kezdte el a rendszeres műsorszolgáltatást a Magyar Televízió 2-es csatornája, és rá tíz évre elindul a teletext szolgáltatás is. Majd 1996. június 17-án regisztrálják a www.mtv.hu domaint^[18], és ezzel kezdetét veszi az internetes szolgáltatás megvalósítása.

A web.archive.org adatai szerint az első honlap 1997. május 1-jétől^[19] kereshető fel a weben. A Magyar Televízió 2001. március 14-én egy újabb domaint regisztráltatott www.hirado.hu néven^[20], és ez a honlap 2002. január 21-e óta működik^[21]. 2004. szeptember 26-ától a mtv.hu helyett már a hirado.hu jelenik meg. Az első nagyobb volumenű korszerűsítés a honlapok, intranet, online és teletext szolgáltatások területén, 2004 és 2006 között valósult meg, és kezdetét veszi a digitális átállásra való felkészülés. 2007 áprilisától az MTV adásai online is megtekinthetők.

Az RTL (Radio Television Luxembourg) Klub 1997. október 6-án kezdte meg a kereskedelmi műsorszolgáltatását. Már 1997. szeptember 12-én regisztrálta a www.rtlklub.hu domaint^[22]. Az első online megjelenése 1998. november 11.^[23], a honlapon a következő felirat volt olvasható „*RTL KLUB* Hamarosan az Interneten is…”. A weblap a tényleges működösét 2000. március 1-én kezdte meg.

A TV2 kereskedelmi televízió (MTM-SBS Televízió Zrt.) 1997. október 4-én kezdte meg a műsorsugárzást. A TV2 2007 júliusától ProSiebenSat.1 cégcsoportnak a tagja. Domain-jét 1997. augusztus 9-én regisztrálta^[24], honlappal viszont csak 2000. június 21-én jelent meg^[25].

5.2. Tartalomszolgáltatók, közösségépítők

Origo Corp. (iwiw.hu, freemail.hu, origo.hu)

A történet 1997-ben kezdődik, amikor is a Matáv felfedezte a hazai tartalomszolgáltatási szektor hiányosságait. 1998 decemberében létrehozta az Origo Kft-t, és útjára indította az Origo hírportált, az Üzleti Negyedet, illetve az Altavizsla webkeresőt. Az elkövetkezendő években megvásárolta a Freemailt, az iWiW-et, az Adnetwork-öt. 1999 márciusától az Origo a Matáv internetszolgáltató (a mai T-HOME) vállalatának kötelékében végezte médiatevékenységét. 2007. október 1-től már önálló vállalatként Origo média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. néven, de továbbra is a Magyar Telekom Csoport tagjaként tevékenykedik. A teljes Origo Corp. portfóliót tartalmazó oldalakat 2009 márciusában 3,64 millió^[26] belföldi netező látogatta.

Portfóliójába közel negyven weboldal tartozik, pl.: Freemail, G-Portal, iWiW, Videa, Filmklub, Babázó, Állás, Autó, Női lapozó, Vírushíradó, hogy csak néhány nagyobbat említsek. Ezek közül szeretnék néhányat kiemelni.

Az origo.hu hazánk egyik leglátogatottabb hírportálja (internetes újság), amely a médiatartalmakon kívül egyéb szolgáltatásokat is kínál.

Az iwiw.hu hazánk legismertebb és legnagyobb közösségi oldala, amely 2002. április 14.-én indult WiW néven. A iWiW név az angol „international who is who” („nemzetközi ki kicsoda”) szavak kezdőbetűiből áll össze. A rendszerbe csak meghívással lehet bekerülni, itt mindenki nyilvántarthatja és elérheti barátait, ismerőseit.

A freemail.hu Magyarország legismertebb és legnagyobb ingyenes levelezőoldala. Egy kommunikációs portál, amely a következő szolgáltatásokat nyújtja: online chat, névjegy- és fotótár, képeslapküldés, stb.

CEMP (index.hu, inda.hu)

A Central European Media & Publishing (CEMP) egy magyar központú regionális online vállalatcsoport. Fontos szereplője a hazai és a közép-európai régió internetes médiapiacának. Portfóliójába tartozik az Index, Sport Géza, Inda, Totalcar, Velvet, Bookline, Dívány, C-Travel, Etarget, Honfoglaló, InfoRádió, Portfolio.hu, stb. A teljes CEMP portfóliót tartalmazó oldalakat 2009 márciusában 3,13 millió belföldi netező látogatta.

Az Index 1999. májusa óta a hazai internetezők egyik legkedveltebb független hírportálja. Egy folyamatosan frissülő közéleti magazin, politikai, gazdasági, technikai, tudományos, kulturális és sport témájú megjelenésekkel.

Az Inda egy gyűjtőnév, amely az Index folyamatosan bővülő közösségi szolgáltatásait foglalja össze. A tagoknak az online közösségi szolgáltatásokon keresztül a tartalomfogyasztás mellett a tartalom előállítást is lehetővé teszi (pl.: Fórum, Indamail, Indafon) kommunikációs szolgáltatásokon keresztül. Egyéb szolgáltatásokkal megoszthatják egymás közt saját illetve kedvenc tartalmaikat ilyen pl.: blog.hu, Indafotó, Indavideó.

(A 8. mellékletben további tartalomszolgáltatókról, közösségépítőkről olvashatnak.)

5.3. Közszolgálati és kereskedelmi fejlesztési modellek az interneten

A média vállalat, mint bármely egyéb vállalat, profittermelésre jött létre. Legfőbb termékei a saját brandje, műsorainak reklámkörnyezete, és reklámfelületei, valamint az ehhez kapcsolható egyéb médiafelületek, televíziós, rádiós, print vagy online oldalon, kiegészítve a merchandising lehetőségeivel, illetve adott esetben a vállalat más reklámfelületeivel (outdoor, indoor), eseményeivel (event, pl: roadshow). A hazai médiavállalatok - kevés kivétellel - lojalitás programként kezelik az internetet. Aki komolyabban veszi, az a saját brand-jének erősítésére is használja. Nálunk a vezető kereskedelmi televíziók, apró, profittermelésben a core-businesshez képest jelentéktelen new business részlegnek tekintik az online-t, ahol online ATL felületeket értékesítenek. A feladatot ellátó külön részlegeket, jellemzően hol megszüntetik, hol újra létrehozzák házon belül.

Nemzetközi viszonylatban a szociális média szerepe felértékelődőben van. Az is megfigyelhető, hogy a fogyasztott média mérete csökken, ez azt jelenti, hogy egyre kisebb méretű videókat, rövidebb hangfájlokat, egyre rövidebb tartalomba összenyomott, összepréselt reklámot fogyaszt a nemzetközi reklámfogyasztó, az interneten legalábbis. A jövő szociális média felületei, szolgáltatásai sem önálló csatornaként funkcionálnak majd, hanem különböző aggregátor (összegyűjtő és közzétevő) megoldásokba helyezik a rajtuk keresztül áramló információt.

Gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a felhasználó által közzétett Flickr fotóalbum, blogbejegyzés, a Twitter üzenet, és/vagy a Facebook aktivitás, különböző típusú tartalmai egy „életfolyam”-ban egyesítve jelennek meg, melyben, életünk minden általunk közzétett lenyomata megjelenik. A Twitter-en megjelenik, amit napközben gondolunk, a Twitpic-re kirakhatjuk életünk pillanatfelvételeit, a TwitVid szolgáltatással rövid videó is feltölthető, a Youtube vagy versenytársai használhatók a hosszabbakhoz. A cél, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek el a számukra létrehozott weboldalakon. Ezek a szociális csatornák természetesen át is veszik egymástól a tartalmakat, így szőve még sűrűbbre a kereszt-promóció hálóját.

A Twitter-en például megjelenhet egy Facebook-os bejegyzés és viszont. Ezzel megkönnyítik egymás számára a tartalom integrációt, egy gombnyomással bejegyzés illeszthető a másik szolgáltatás webes felületébe, a lényeg, hogy minél könnyebben és gyorsabban történjenek a dolgok. Azt is be lehet állítani például, ha a Youtube-on feltöltünk egy új videót, akkor az minél hamarabb megjelenjen, illetve beágyazódjon a Facebook-ba, és ezeket a folyamatokat igyekeznek automatizálni. Ettől használhatóbb, gyorsabb és kényelmesebb lesz az egész folyamat, ez csupa olyan jellemző, melyet a felhasználók nagyra értékelnek.

A lényege, ami a folyamat összes elemére igaz, hogy ez mind-mind ”user generated content”, vagyis a felhasználó által előállított tartalom. Ezek a site-ok olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek kvázi „játszóteret” építenek a felhasználóknak, ahol azok kedvükre válogathatnak a többféle különböző önkifejezési lehetőség közül, ahol a megvillanthatják kreativitásukat, minél több oldalról megmutathatják saját személyiségüket. Videókat, képeket, hangot, (zenét) készíthetnek, szöveget írhatnak.

A négy alapvető kommunikációs aspektus valamelyike bármely emberre jellemző. Ez a gyakorlatban nagyon inspiratív, kreatív, maga után nyomot hagyó tevékenységet felerősítő közegként jelenik meg. Ebből a közegből – nem kell külön bizonyítani – minden eddiginél komplexebb fogyasztói információ nyerhető a médiapiac hirdetői számára, hiszen minél több oldalról mutatja meg valaki a személyiségét, annál többet lehet megtudni róla, vagy kikövetkeztetni, - profilizálásról beszélünk -, és minél többet tudnak a személyről annál jobban megcélozható, mint fogyasztó. A reklámpiacon a fogyasztó önmagában senki, de csoportban már valaki, és a csoporthoz tartozást ő maga kérvényezi, gyakorlatilag bejelentkezik a reklámügynökségeknél pl.: egy rajongói klubba. Ezek létrehozzák a termékspecifikus fogyasztói csoportot, és az oda célzott reklámokat kapja mindenki a saját Facebook, Twitter, stb. környezetében. Ennél ideálisabb világ még nem volt a hirdetők számára.

Azt gondolhatnánk, hogy ilyen precíz hirdetői fegyverekkel az arzenálban, az összes hazai médiavállalat kifinomult, szofisztikált hálót sző a hirdetői fő célpontjának számító nézők, fogyasztók köré.

Tévednénk.

Ez az online reklám jelene.

A nemzetközi médiapiacon komoly kampányok épülnek ezekre a folyamatokra.

A nemzetközi médiapiac már évekkel ezelőtt reagált ezekre a folyamatokra az USA-ban például televíziós sorozatok, (mint pl.: a Dr. House) premierjét, és a premierhez kapcsolódó bevezető kampányt online kezdték el.

Az interneten építkezni kell, nem úgy megy, hogy nyitok egy website-ot , - és csak azért, mert én vagyok mondjuk a Tv2 - reggeltől már naponta annyit termel, mint egy jól menő hírportál, vagy egy induló televízió-műsor, mely első adásának reklámkörnyezetét az adásidő jobban befolyásolja, mint a műsoron belül megjelenő szerkesztett tartalom. A webes megjelenéseket fel kell építeni, ezek minimum 2-3 éves tervek. Viszont természetesen egy nagy médiavállalat sokkal költséghatékonyabban tud építkezni, mint bárki más, hiszen házon belül előállítódik rengeteg olyan tartalom, ami alkalmas arra, hogy generálja a felhasználói tartalmakat is. Csak annyit kell az adott anyag mellé írnia, hogy pl.: reagáljatok erre videóban, vagy kommentáljátok, szóljatok hozzá, szövegesen is képileg is, versenyeket írhat ki, sokmindent csinálhat, közösséget építhet. A Való Világnál már nagyon korán 2001-ben szinte a Dotcom összeomlással egyidejűleg összehozták a legnagyobb magyar közösséget, ami azelőtt online televíziós oldalról soha nem létezett. Soha előtte ilyen innovatív lépést magyar kereskedelmi tévé nem tett, majd amikor a Való Világ című reality show véget ért elengedték a felhasználókat, bezárták az oldalt. Ennél nagyobb hibát szintén nem látott még a hazai televíziózás online ágazata. Gyakorlatilag ott volt az a tömeges jelenlét, amire építeni lehetett volna. Nagyon komoly bevételt jelenthetett volna, másfelől a csatornának a brand lojalitását is erősíthette, a nézőtáborát pedig növelhette, és talán a Tv2-vel szembeni pozíciójukat is alapjaiban meghatározhatta volna. A Tv2 elmulasztotta ugyanezt a Big Brother valóságshow köré épített weboldallal, az ott összegyűlő közösség kapcsán. Mindkét próbálkozásra jellemző volt, hogy a hazai internet fejlődésének egy korai szakaszában már komoly profitot termelő online jelenléttel álltak elő. A valóságshow-láz lecsengésével mintha az ehhez szükséges tudás is elpárolgott volna a hazai kereskedelmi televíziózásból. Hiányzott akkor és hiányzik ma is a stratégia, az üzleti terv, amit következetesen végigvihettek volna, hiányzik a céltudatosság, elkötelezettség a megfogalmazott célok, az új médiát képviselő felületek mellett. Miért? Mert hiányzik a hozzáértés.

A magyar viszonylatok között a legpozitívabb példa a hirado.hu, ami bár még hírszerkesztőségként definiált. Az internetet egy hírcsatorna szintjére egyszerűsítő weboldal, de mégis a hazai televíziós tartalmak visszanézését időben a legkorábban lehetővé tévő jelenlét. Külön netes híradó készül már kb. 1,5-2 éve, és jól látható valamiféle stratégia is, melyet igyekeznek következetesen végigvinni. A közszolgálati tévé döntéshozatalában bár a napi politika uralkodik, mégis mintha túlélnék ezek a stratégiák, a megerősödéshez, kifejlődéshez szükséges időszakot. Ez sem teljes egészében követendő példa, de mégis az összes létező, az online elindulás óta lement műsort meg lehet újra nézni térítésmentesen, és bár ez nagyon nagy szó hazai viszonylatban, látszik is a látogatottságán. Használják és nézik is a netezők.

Kormányzati stratégia

Az elektronikus kormányzás célja a kezdetben az intézményi hatékonyság növelése, de az elmúlt néhány években a gazdaságpolitika eszköze is lett. Az e-kormányzás eszközrendszere biztosítja a szolgáltató állam kialakítását és az EU tagállamok számára vázolja a modern kormányzati működés fejlesztésének elvárás rendszerét.

Az online kormányzás elterjedése attól is függ, hogy az állampolgárok milyen mértékben veszik igénybe az elektronikus ügyintézést. Fontos hogy a hagyományos ügyintézés mellett, egy ügyfélbarát, az ügyfelek igényeit figyelembevevő szolgáltatási portfoliót alakítsanak ki.

„Az e-közigazgatás stratégia célja, hogy olyan közös kihívást jelentő célrendszert fogalmazzon meg, ami az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek egységes keretet ad.” A stratégiai szemléletmód fejlesztésének alapja az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv. További feladat az elektronizálás kiterjesztése a teljes közigazgatási szektorban.

A stratégia célrendszer 3 fő terület fejlesztésére épül:

       ügyfél orientált fejlesztésekre,

       integrált kormányzati szolgáltatásokra,

       professzionális megvalósításra.

Vállalati stratégia

A hazai médiavállalatok online eszközöket, megjelenést és üzletfejlesztést érintő stratégiája a kiváráson, valamint hagyományos üzleti területüket jellemző konzervatív befektetői politikával jellemezhető. Az általános tőkebefektetői óvatosság, a rövidtávú profitérdekek hangsúlyozása meghatározza a csekély, de létező fejlesztési tőke igényű ”Új Gazdaság” sorsát ezen a piacon. A legritkább esetben, ad-hoc módon, kerülhet modern tartalom előállítási, szervezési technológiát alkalmazó, fejlesztő platform (technológia, honlap, know-how) a hazai médiavállalatok portfóliójába.

5.4. Tudások és tudatlanságok: online konferenciák, vezetők

Konferenciák

StartUP (2009. március 17.)

A StartUP „egy üzleti underground konferencia”^[27], amelyet először 2006-ban rendeztek meg. „Célja, hogy azok akik tech projekteket szeretnének megvalósítani, rendelkezzenek ehhez elég üzleti információval, és projektjeik nagyobb eséllyel valósuljanak meg - több hazai startup legyen”. Mivel „a technológusok nem beszélik az üzleti nyelvet, az üzletemberek pedig nehezen találják meg az életképes ötleteket.” Az ilyen és az ehhez hasonló eszmecserék pedig segítik mindkét csoport munkáját.

Internethajó (2009. május 07.)

A KÉK NOTESZ-t 2006 óta minden évben az Internethajó indulása előtt egy héttel adják ki. „Ezzel módot kínálunk arra, hogy bárki, az Internethajó utasai, a szakmai szervezetek, a közigazgatás, vagy a kormányzat képviselői és szervezetei csatlakozó véleményükkel, állásfoglalásaikkal segítsék az Internethajó számvető eszmecseréit.”^[28] A Kék Notesz egy összefoglaló tanulmány a magyar információs társadalom jelenlegi helyzetéről.

Média Hungary (2009. május 26-27.)

Idén 11. alkalommal rendezték meg a Media Hungary konferenciát, amely a hazai médiumok legrangosabb és egyben legnagyobb létszámú (1000-1100fős) szakmai tanácskozása. Az idei konferencia mottója: (T)rendetlenség?! Átértékelődések a médiában. „Egy új, minden eddiginél nagyobb átalakulás előtti időszakot élünk. A változás igénye az élet minden területén (társadalmi, politikai, mediális és gazdasági) elérte a kritikus szintet. A reformok végrehajtása elől kitérni már nem lehetséges, a káosz lassan lecsillapodik, és a (t)rendetlenséget új rendszerek váltják fel. A győztesek azok lesznek, akik képesek elhagyni az eddigi sémák szerinti gondolkodást, és mechanikus cselekedeteiket újraértékelni. A változás, a válság nehézségeivel együtt a nagy lehetőségek időszakát éljük. Új piaci területek nyílnak meg, és nekünk úgy kell a változások élére állnunk („az első mindent visz!”), hogy közben felelősen úrrá kell lennünk aktuális hétköznapi problémáinkon.”^[29] Az idei konferencián ezekre a kérdésekre keresték a választ.

Internet Hungary (2009. október 13-14.)

Az idei Internet Hungary mottója: A mozdulatlanság végzetes

A rendezvény idén ünnepelte a 10. évfordulóját. Témái között megtalálható volt: az internetes vállalkozások fejlődésének hatásai a lokális piacokra, az internet globális jellege, internetes világ felosztottsága, az online média és a hagyományos média kapcsolata változik vagy fejlődik, e-kereskedelem, stb. A konferencia előadói a nemzetközi és hazai online, illetve médiapiac meghatározó szereplői közül kerültek ki.

Meetup (2009. november 4.)

Mottó: It's all about sharing. Really...

Találkozóikon összehozzák Budapest technológiai érdeklődésű közösségét, akik rövid demókat és prezentációkat mutatnak be egymásnak új és izgalmas technológiákról. Céljuk, hogy új megközelítések megismerésén keresztül szélesítsék látókörüket, ihletet nyerjenek, és összehozzák a közösség tagjait egymással. Az előadások témája széles körből kerülhet ki, például a legújabb web 2.0 projektek, biotechnológiai kutatások, médiaművészeti installációk, vagy technológia központú szociális vagy politikai projektek. A találkozókat havonta egy alkalommal rendezik. Minden prezentáció 5 perc hosszú, utána szintén 5 percben lehet kérdezni az előadótól. Cél, hogy az események rövidek és ütősek legyenek, maximum 5 előadás van egy alkalommal. A bemutatók után lehetőség van beszélgetésre egymással és az előadókkal. Az előadások nyelve magyar vagy angol. Az eseményeken nincsenek céges reklámok.

Vezetők

Idén második alkalommal készítette el a Marketing & Média szaklap „Az 50 legbefolyásosabb ember a magyar médiaiparban” című rangsort. „A listára nem médiaszereplők, hanem azok a szakemberek kerültek fel, akik véleményükkel, döntéseikkel meghatározzák a magyar médiapiac trendjeit, kijelölik annak irányait, hangsúlyait.”^[30] A lista szerint a legbefolyásosabb ember ismét Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója. A TV2 vezérigazgatója, Várdy Zoltán az 5. helyen szerepel. Kolosi Péter az RTL Klub programigazgatója pedig a 14. helyen szerepel. (Sajnos az online források között nem sikerült megtalálnom, hogy egyáltalán szerepel-e és ha igen, akkor hányadik helyen Szabó László, az MTV elnöke és Kocsis Attila a Viasat igazgatója.)

Az Origo 2008. 12. 03-ai Kolosi Péter: Folytatódhat a Celeb vagyok^[31] cikke alapján a következőkre jutottam. Kolosi Péter a két oldalas interjúban egyszer sem említi sem az új médiát (online, internet), sem annak eszközeit, pedig a cikk arról szól, hogy mit tervez a csatorna illetve, hogy az egyes műsoroknak milyen sikerük volt és minek köszönhetik ezt. Sem a programigazgató sem az online tartalomszolgáltató riportere részéről nem hangzik el. Ez magáért beszél, jól mutatja, hiányzik az új média használata, a hozzáértés, (know-how) és a stratégiai szemlélet. Az interjúban több csúsztatás is szerepel – pl: irreálisan magasnak beállított televíziós gyártási költségek, valamint megmutatkozik a stratégia hiánya abban is, ahogy a programigazgató az éves reklámbevételek függvényében határozza meg a televízió mozgásterét. Ez azt mutatja, hogy egy a hirdetői által kíváncsian olvasott interjúban a programigazgató csak az aktuális pénzügyi évet tartja meghatározónak, nem említ közép vagy hosszútávon kifutó, beérő terveket.

Az Origo 2008. 11. 08-ai RTL-dzsungel vagy TV2-szavanna?^[32] cikkében is megfigyelhető, hogy a két nagy költségvetésű – teljes szezont lefedő  - valóságshow értékelésénél – a promóciónál sem – jelenik meg az internet az online eszközök használata – holott a két csatorna valószínűleg jelentős összeget spórolhatott volna meg ezek használatával. A cikkben sem történik említés az internetről. Olyan, mintha az online jelenlét nem alkotná a kereskedelmi televíziózás világának jelentős, elválaszthatatlan részét.

A Origo 2009. 03. 24-ei Újabb csatornákat indítana itthon az RTL^[33] cikkben Dirk Gerkens miközben rekordbevételről számol be és új csatornák elindítását tervezi egy szóval sem említi az online stratégiát. Egy lokális médiabirodalom kommunikált online elképzelések nélkül 2008-ban.

A Szeretem Magyarországot KLUB 2008. 09. 01-ei A köztévé mint közbotrány^[34] cikkében Szabó László (MTV) elnöke a köztelevízió közállapotait bemutató cikkében megemlíti a digitalizált műsorarchívumot.

Az Origo 2008. 11. 12-ei Várdy Zoltán: Túlvállalta magát a TV2^[35] cikkében Várdy Zoltán TV2 vezérigazgatója egy szóval sem említ az online-t, pedig a cikk a 2008-as év történéseiről szól.

Az IRR Konferencia 2007. 11. 15-ei összefoglalójában Kocsis Attila a Viasat igazgatója „érdekes véleménnyel állt elő: elismeri ugyan az online és az egyéb non-lineáris modellek fontosságát, csak éppen az ő cége nem fog kísérletezni, nem lesz úttörő, mert az sokba kerül és veszélyes. Ezt a szerepet meghagyja az egyébként is fúrófejként viselkedő online szereplőknek és az értágító hatású nagy kereskedelmi csatornáknak. Közlése szerint a csatornánál az online felületet mindössze egy ember fejleszti, és egészen addig, amíg biztosan nem rentábilis a buli, addig nem is fogja több.” ^[36]

Ez egészen ritka őszinte megnyilvánulás: pénzbe kerül tehát kockázatos. A magyar médiapiac vezetői kockázatosnak tartják, nem értem a félelmet, hiszen globálisan már bevált!

Ugyan itt „Kolosi szerint „a teremben lévő emberek élete végéig biztosan lesz lineáris hirdetési piac”, sőt véleménye szerint az interaktív médiában is nagyon sokan megmaradnak a klasszikus felhasználói viselkedésnél. Szerinte hiába lehet megállítani, shiftelni, tekergetni a TV műsort, a legtöbben mégsem teszik meg ezt.”^[37]

5.5. Hagyományos sales és marketing vs. online sales és marketing

„Mi a jó nekem ebben?” - kérdezik a reklám-dömpinget látva a fogyasztók, az irreleváns üzeneteket pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Szkeptikusan, sőt, gyakran gyanakvóan közelítenek a reklám-ízű információkhoz. Továbbra is a fogyasztási, vásárlási döntések hatékony befolyásolása maradt a kulcs a profitábilis működéshez – de a hagyományos módokon, hagyományos marketing-eszközökkel ez már nem kivitelezhető.”^[38]

Az online marketing eszközei közül hatékony megoldás a keresőoptimalizált saját portál. Fontos itt megemlíteni egy lényeges különbséget, hogy a TV reklám múlandó, míg a honlap „örök”, egy olyan média, amelynek értéke folyamatosan növekszik. Nemzetközi és hazai szinten is gyakran megtörténik, hogy egy médiavállalat felvásárolja a kisebb média-felületeket. Egy jól felépített tematikus portál sokat érhet, mind a fenntartónak, a rajta keresztül értékesítőnek, a konkurenciának és a befektetőknek is. Egyre inkább megfigyelhető, hogy a nyomtatott sajtó termékeit egyre kevesebben vásárolják, az emberek áttérnek az online hírszerzésre, szórakozásra. A gazdasági válság idején megfigyelhető volt, hogy mire az újság megvásárolható volt, addigra a hír már elavulttá vált. Ez soha nem történhet meg pl.: az Origo-val, vagy az Index-szel ahol akár percenként is megjelenhetnek a friss hírek, és itt már nem csak az aktualitásról van szó, hanem a gyorsaságról is, és nincsenek mennyiségi korlátok, a hírekhez akár több száz kép és videó is csatolható az interneten keresztül. Tehát a mai értelemben ismert nyomtatott sajtó ideje lassan lejár, bár ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben el fog tűnni. Az internet egyszerűen csökkenti az offline lapok piacát.

Egy-egy cég mennyit költ marketing célokra? A marketingeseknek figyelniük kell arra, hogy mennyit és hol költenek, hiszen hihetetlen összegű pénzekről van szó. Fontos figyelembe venni, hogy egy hatékony online marketing alapú honlap eredményessége mérhető, célozható. Ezzel szemben a tévé nézettsége egy viszonyszám, a mintavétel felszorozva a teljes lakossággal, amellyel nem feltétlenül a megfelelő célközönséghez jut el.

Nézzünk egy példát!

Egy televíziós reklámfilm elkészítése 8-100 millió Ft között mozog, egy 30másodperces spot 3 csatornán 1 hónapos kampányidőszakra akár 150 millió Ft is lehet. Ezzel szemben az interneten egy komolyabb tematikus portál fejlesztése kb. 4 millió Ft, a honlap üzemeltetése 1 éven át tartalomszolgáltatással együtt kb. 15-25 millió Ft.

Ez óriási különbség, és minden hirdetni vágyónak el kellene gondolkodni azon, hogy mégis csak érdemes lenne kipróbálni az internet nyújtotta lehetőségeket. Hiszen ha csak a költségeket vesszük alapul jóval olcsóbb, és a hatékonysága is pontosan mérhető.

Egy kampány érdekében létrehozott tartalomszolgáltató weboldalnak, nincs időbeni terjedelme, mint egy TV reklámfilmnek, és hatása sem pár hétig tart, mint egy nyomtatott hirdetésé vagy kampányé. Egy jól felépített honlap hatékonysága folyamatosan javul, és még akkor is profitot termel és növeli a presztízs értékét, amikor már az offline hirdetés vagy kampány réges-régen feledésbe merült. Több éves hatással szemben a másodpercek, hetek, valamint ha a befektetett összeget és a megtérülés idejét vesszük figyelembe, az online az offline-nal jóval hatékonyabb.

Bannerekkel minden honlapon találkozunk, és úgymint a hagyományos reklámok, ezek is kéretlenül tűnnek fel. Ennek kiküszöbölésére a felhasználók többségében kialakul az úgynevezett bannervakság. (A bannerekről minden felhasználó tudja, hogy fizetett hirdetések, és sokszor figyelmen kívül is hagyják már.) Néhány böngészővel blokkolhatók a banner megjelenések. Bannert azért érdemes használni brandépítésre, nyereményjáték felhívására.

A keresőszavas hirdetések (más néven PPC reklám, azaz pay per click advertising) fogadtatása viszont jóval kedvezőbb, hiszen a felhasználó keresőben megadott kulcsszava alapján jelenik meg a „testre szabott” hirdetést, . Magyarországon a következő szolgáltatók kínálnak PPC hirdetési felületeket: Google AdWords, ETARGET és CT Network. Ezek a hirdetések jóval költséghatékonyabbak is, a mivel csak kattintás után kell fizetnie a hirdetőnek, ezzel ellentétben a bannereknél CPM (cost per mille) alapon történik a fizetése, azaz megjelenés után.

Az e-mail kommunikáció (e-mail marketing), mint reklám eszköz hatékonysága hanyatlóban van a sok, kéretlen spam-ek miatt. A felhasználók nem szívesen adják ki személyes adataikat, és a levelező rendszerekben blokkolhatják az ilyen jellegű levelek megjelenését a postaládában.

A felhasználók inkább az RSS (Really Simple Syndication, azaz igazán egyszerű hírmegosztás) szolgáltatásokat veszik igénybe. Az RSS-t leginkább a gyakorlott internetezők, az innovatív dolgokat kedvelők használják ma még. Nagy előnye, hogy a kézbesítési arány 100%-os, hiszen nem megy át szűrőkön, így minden üzenet továbbítható a címzettnek. A felhasználók számára egy kontrollált szolgáltatás, ezen keresztül nem lehet spam-et kapni, nem kéri a felhasználó e-mail címét. Az RSS olvasó automatikusan figyeli, hogy a feladó weboldalán van-e új üzenet mindaddig, amíg a felhasználó le nem állítja, és mindegyik csatornának külön mappája van.

Összefoglalva miért előnyösebb az online marketing alkalmazása, mert

       alacsony(abbak) a költségek,

       interaktív (kétirányú) kommunikációt tesz lehetővé,

       hatékonysága pontosan mérhető, elemezhető,

       a nap 24 órájában lehetséges a kommunikáció,

       rugalmas(abb) a kampánytervezés,

       gyors(abb) tervezés és kivitelezés,

       a pontos(abb) célzással nagyobb hatékonyság érhető el,

       személyre (csoportra) szabható üzenet.

5.6. Hazai értékesítési gyakorlat: Sales House-ok vs. Google modell

Sales house: kereskedőház. A reklámfelület értékesítését végző szervezet. (Incze Kinga – Pénzes Anna [2003] 234. o.) Felkeresik és összefogják azokat az oldalakat, amelyek arra érdemesek. Az oldalak auditált mérését és a kampány technikai feltételeit is biztosítják. Segítik az oldalaknak a pozicionálását, a hirdetési felületek és listaárak létrehozását, valamint az oldal specifikus megjelenések létrehozását. Tudatában van a piaci folyamatokkal, elvárásokkal, és ezeknek az ismeretében segíti a hirdetők, ügynökségek tevékenységét.

MTV – EVO MÉDIA

Az MTV Sales, azaz a Magyar Televízió Zrt. Üzleti és Termékfejlesztési Igazgatósága foglalkozik az M1, és az M2 csatorna hirdetési felületeinek értékesítésével, de az MTV Online hirdetési felületeinek értékesítője az EvoMedia. Az EvoMediát 2006-ban alapították. Portfóliójába tartoznak még a következő média online felületei: adó online, Kossuth Rádió, PC fórum, HarmoNet, idojaras.hu, Népszava, Gazdasági Rádió, stb.

MTV Online-on igénybe vehető hirdetési felületein: a hagyományos online ATL eszközök jelennek meg.

RTL Klub - R-time

Az R-Time média-kereskedőháza az RTL-Klub 100%-os tulajdonában van, és 2005. január 1-jén kezdte meg működését. A csatorna-portfólióját folyamatosan építi, és mára a következő csatornák reklámfelületei érhetők el általa: RTL Klub, Discovery Channel, Cartoon Network, Cool, Sport1, Sport2, SPORT Klub, film+, Minimax, AniMax, AXN és az MGM.

Az R-Time a hirdetési felületeit 4 nagy csoportba sorolja (ezekből pusztán egy kínál online szolgáltatást):

Spot

  Content

  Offscreen

      Digital, az RTL Online Csoport 2006 őszétől biztosít online megjelenést az internetes felhasználóknak és az ügyfeleinek. A statisztikai adatokat a Medián Webaudit és a Gemius/ Ipsos Audience méri. Hirdetési felületeinek típusai: standard és video bannerek, szponzorációs lehetőségek, mini programok és egyedi micro site felületek, kreatív hirdetési megoldások.

New media eszközök közül főleg SMS-en, MMS-en, WAP-on keresztüli hirdetést használják. Megjelenési módja pl.: az Adinfo (tv-szpothoz kapcsolódó tag-ben való megjelenés, mely SMS-ben, MMS-ben és WAP-on hozzáférhető tartalmakról tájékoztat.), az SMS-promóciók, az SMS és WAP alapú pontgyűjtő akciók és hűségprogramok.^[39]

TV2 – BRANDcare

A TV2 2005-ben vezette be a BRANDcare marketingmegoldások márkát, és 2007-ben az anyacég a BRANDcare márkát csoportszintre emelte. Integrált kommunikációs kampányok lebonyolítást biztosítja szpotokkal, szponzorációkkal, digitális felületekkel és kiadványokkal áll az ügyfelek rendelkezésére.

A BRANDcare megoldások:

      Webcast: „WebCast, melynek segítségével a világhálón megtalálható videós tartalmak elé és mögé szponzorszpotokat helyezhetnek el a hirdetők.”^[40]

      Telco: azaz Telecommunication alkalmazások, „egy emeltdíjas SMS vagy egy emeltdíjas telefonhívás segítségével az eddig passzív médiafogyasztót” ^[41] is aktivizálhatják.

TV2 Videós oldalon megjelenési lehetőségek:

      Rovat oldali branding

      Videólejátszó brandignek

      Videóklienst eltakaró branding – Függöny

      Videólejátszó branding - Tapéta

WebCast hirdetés, a videós anyagok előtt elhelyezett spot. Az értékesítési lehetőséget itt már összekapcsolják a modernebb technológiával, a felület kihasználtsága és szolgáltatási minősége még nem éri el a nyugati tévétársaságok szolgáltatási szintjét. Az ilyen felületekben még sok lehetőség rejlik.

RTLMOST VS. TV2 WebCast

Új fejlesztések az RTL-Klub online portfoliójában: www.rtlmost.hu

Az rtlmost.hu fizetős modellt vezet be:

Az rtlmost az RTL Klub új online műsorcsatornája, melyen keresztül újra megtekinthetőek az adásba került műsorok. Régen várt lépés ez egy olyan televíziótól, melynek online tömegbázist képző megjelenései rendre megszűnnek, mire valódi esélyt kapnának a növekedésre. Az alkalmazott üzletpolitika itt szembe megy az online üzleti modelleknél bevált, megszokott tendenciával, mely szerint az induló ú.n.: startup weboldalak a kínált szolgáltatások tekintetében törekszenek az ingyenességre, amíg el nem érik azt a kritikus tömeget (napi UV és PI számokat) melyek már megengedik a fizetős modellt, hozzáadott értékű szolgáltatások bevezetését. Kérdés továbbá, hogy a terjedő IPTV-t is felsorakoztató versenypiacon mennyiben tekinthető hozzáadott értéknek, ha egy kereskedelmi televízió műsorai „pusztán” visszanézhetőek az interneten, és mennyiben hajlandóak a tökéletesen ingyenesen elérhető Youtube és társai mellett a felhasználók ezért pénzt adni. A 30 másodperces Google kereséssel számos különböző nyelven utolérhető nemzetközi tapasztalatok szerint nem hajlandók. Pénzt, szolgáltatásért kizárólag hozzáadott értékek (trend, hype, plusz tartalom, kizárólagosan közölt információ, ingyenesen felüli plusz kényelmi szolgáltatás, stb.) mentén lehet elkérni, ma már úgy tűnik, ez a szabály.

TV2:

Oldalaikról, pl. (halatortan.hu; http://bl.tv2.hu/) egységesen a webcast.tv2.hu oldalra jutunk, azaz egységesített a műsor, video-visszanézési rendszer. A visszanézni kívánt műsor, műsorrészlet előtt reklámot kell nézni, itt tehát valószínűleg ez biztosítja a bevételt és finanszírozza az online fejlesztéseket. Igaz a csatorna értékesítését is profi online felületekre szakosodott sales house, az Adaptive Media végzi.

5.7. A leggyengébb láncszem: online fizetési rendszerek

Az elektronikus kereskedelem fejlődésével párhozamosan a hozzá kapcsolódó fizetési lehetőségek tárháza is folyamatosan bővül, a kérdés csak az, hogy a vásárlók melyikben bízhatnak. Magyarországon több lehetőség kínálkozik, pl.: emelt díjas sms vagy telefonhívás, PayPal, bankkártya. A fizetési mód kiválasztásánál fontos szempont a tranzakció összege. Kis összeg esetén érdemesebb az egyszerűbb megoldásokat, mint például az SMS-t, míg nagyobb összegeknél a bankkártyát, átutalást alkalmazni. Olyan online vásárlás esetén, ahol az áru fizikailag is megjelenik, célszerű lehet az utánvételt választani. Digitális termékek esetében viszont az online fizetési lehetőségek a legegyszerűbbek.

Magyarországon sajnos még nem olyan fejlett az online fizetési rendszer, mint a nyugati országokban. A mikrofizetési rendszerek egyik hátránya, hogy magasak a tranzakciós költségek. A bankkártyás fizetéssel pedig az a gond, hogy csak néhány banknál van ilyen szolgáltatása. (A 9. mellékletben bemutatom a legelterjedtebb fizetési módokat.)

Miért bizalmatlanok az emberek az online fizetéssel szemben?

Az online vásárlás legfontosabb előnye a gyorsaság és a kényelem. A webshopok látogatói/vásárlói gyakran csak nézelődés céljából látogat el az online áruházakba. A vásárlói szegmensnek a vásárláshoz fűződő attitűdjei azonban különbözőek lehetnek.

A weben fellelhető információmennyiség kiegészítve a vásárlói fórumokon olvasható pozitív, illetve negatív véleményekkel igen hasznos lehet ahhoz, hogy a vásárló döntését megkönnyítse. De tény, hogy az interneten vásárlók többsége nem veszi igénybe az online fizetési módokat. Sőt a webáruházakat látogatók kevesebb, mint 30 százaléka igényli az online fizetést. A rendszeresen vásárlóknak csak a kétötöde fizetett már bankkártyaszám megadásával. A legjellemzőbb fizetési forma az utólagos kiegyenlítés, a kiszállítást követően.„Az NRC Piackutató által készített E-Commerce Trend Report 2009 adatai szerint 1,8 millió magyar felnőtt próbálta már ki az online vásárlást”^[42]. 2004-ben még csak a netpolgárok 44 százalékának volt valamilyen webes vásárlói tapasztalata, addig mára ez az arány 66 százalékra nőtt.

Az internetes vásárlást egyszerűnek, kényelmesnek, általában olcsóbbnak tartják, de azért, mint mindennek, ennek is van kockázata. 2008-ban online vásárlók közel egynegyedének volt valamilyen negatív élménye. Leginkább az jelentette a problémát, hogy késve történt meg a házhozszállítás (15%), a kiválasztottól eltérő, hibás vagy a szállítás során megrongálódott árucikk miatt pedig a vevők 4-5% volt kénytelen reklamálni.^[43]

6. A nemzetközi és a hazai elektronikus média összehasonlítása

6.1. Mentalitás

A nagy nemzetközi és a hazai médiacégeknek hozzáállása konzervatív. Komoly tőkét nem kockáztatnak, hosszú távon láthatóan nem fejlesztenek online tartalmakat. A televíziós társaságok általában nem találnak ki új dolgokat. Újdonságokat ezen a piacon az olyan cégek találják ki, mint az Endemol^[44], amely egy (Big Brother, Kísértés) úgynevezett format factory, azaz televíziós műsor-franchaise előállító. A televíziós format gyakorlatilag egy televíziós műsor franchaise, know-how, amely leír mindent, amit egy adott műsor létrehozásához és folyamatos gyártásához tenni kell. Adott esetben abban is segít, hogyan lokalizálják a terméket az adott piacra. Az így előállított formatokat szakvásárokon árulják, ahová a tv társaságok műsorelemek, filmcsomagok beszerzésért felelős emberei elmennek és megveszik a jogdíjakat, jogdíj-csomagokat. Ezeket a formatokat előtte általában nagy piacokon kipróbálják. A magyar piacra fokozottan jellemző az, hogy senki sem kockáztat semmit (kis piac), nincs újítás, nincs saját fejlesztés, csak ami már több másik országban bizonyított, azt hozzák be. Ez nem innovatív hozzáállás, így nagyon nehéz fejlődni.

6.2. Nyitottság (korai használatba vétel)

A korai használatba vétel (early adaptors) a médiaágazatban csekély, mondhatjuk esetlegesnek, személyfüggő, sokkal inkább függ az adott pozíciót betöltő vezető személyes előéletétől, új médiával kapcsolatos tapasztalati szintjétől, mintsem egy egységes vállalati stratégia megvalósulásától. Ilyen stratégiák az új médiát illetően elvétve láthatóak a gyakorlatban, és a gyakori személycserékkel lecserélődnek, megszűnnek. Korai használatba vételről tehát itt nem beszélhetünk.

6.3. Célok

A hazai médiavállalatok, ha lassan is, de folyamatos haladnak időközönkénti visszalépésekkel az új média eszközei, megoldásai irányába. Jelentős késéssel, de követik a nemzetközi trendeket, ahogy azok teret nyernek Magyarországon is. Általában elhasznált - a hazai médiafogyasztó által külföldi példákon keresztül már megismert, átélt, majd idővel megunt, elhasznált – megoldások kerülnek implementálásra, gyakran a lényeges működési elvek megértése nélkül. A céljuk ezzel nem több mint a feltétlenül szükséges minimum teljesítése, melynek fényében már kommunikálható online jelenléttel rendelkeznek.

6.4. Eredmények

A fentiek tükrében a médiavállalataink által elért „eredmények” vizsgálata rossz állapotra derít fényt. A hazai médiafogyasztók online aktivitása jelentős mértékben külföldi, vagy telekommunikációs szolgáltatók tulajdonában lévő honlapokon, közösségekben zajlik. A legtöbb hazai médiavállalati, azaz televíziós csatorna háttérrel létező online szolgáltatás vagy weboldal épp hogy elindult 2009-ben, vagy tervezet formájában létezik. A folyamatosan megszüntetett, lenullázott, majd újraindított portfoliók profittermelő képessége – nem csak a média szektor léptékével mérve – elhanyagolható. Az úttörő, interaktív televíziós szolgáltatások mint az IPTV szintén nem náluk vannak, hanem a telekom szektor résztvevőinél. A nemzetközi internetes világhoz képest mért elmaradás mértéke jelen dolgozat által feltárt folyamatokra és tényekre alapozva 5 év körüli.

6.5. Megoldási javaslat

Amennyiben nem akarják tovább növelni lemaradásukat, médiavállalataink számára nincs más választás, mint nekiveselkedni a:

       hosszú és középtávú stratégiák megalkotásának.

       Ezt megelőzően természetesen a munkaerőpiacról be kell szerezniük – a jelenleg más, a korszellem hívó szavát jobban értő vállalatoknál dolgozó - online stratégákat, akik birtokában vannak a megfelelő ismereteknek és rálátásnak ahhoz, hogy képesek legyenek távlatokban gondolkodni az új média eszközrendszerei adta kereten belül.

  Kézenfekvő megoldásnak tűnhet ezzel párhuzamosan a megfelelő online kompetenciával rendelkező külső reklám-ügynökség bevonása, az ott felgyűlt tapasztalat felhasználásával.

       Kereshetnek szinergiákat, akvizícióra alkalmas partnereket a piacon – ez talán az egyik legrövidebb megtérülési idővel kecsegtető megoldás lehet, hiszen médiavállalatainktól eltérően, internet felhasználóink semmivel sincsenek lemaradva a nemzetközi trendektől, csak épp más szektorokat (pl: telekommunikációs, vagy print) gazdagítanak reklám-vonzó erejükkel, és költéseikkel.

       Amennyiben megszületett a stratégia, azt illik végigvinni. A televíziós piacon megszokott, a siker elérésére rászánható néhány adásnyi idő helyett itt évekről és következetes építkezésről van szó. Amennyiben egy csatornatámogató, vagy online szolgáltatást nyújtó weboldal látogatottsága, negyedéven belül, nem múl felül minden - évek óta piacon lévő - versenytársat, az még nem ok arra, hogy levegyük az internetről és mindent előről kezdjünk.

7. Primer kutatás

A kutatásom célja, hogy felmérjem az Általános Vállalkozási Főiskola hallgatóinak, mint potenciális tv nézők online felhasználási, vásárlási szokásait. Mennyire ismerik, illetve használják a hazai valamint a nemzetközi médiapiac szereplői által indított szolgáltatásokat. Összességében igyekszem megtudni, hogy a főiskolások milyen igényeket, elvárásokat támasztanak a hazai televíziós csatornákat üzemeltető médiavállalatok által nyújtott online tartalommal vagy egyéb szolgáltatással szemben.

7.1. A kutatás módszere

Online írásbeli kérdőíves feltérést bebonyolítottam le kvantitatív módszerrel. Az online kutatásomat a Survey Gizmo segítségével készítettem elő. A kérdőívet így interneten keresztül küldtem szét. Igénybe vettem hozzá a GM_N_2006 online levelezőlistáját, valamint a főiskola internetes fórumának szobáit.

A kérdőívet 2009. szeptember 2-a és 2009. október 13-a közötti időszakban 108 főiskolai hallgató töltötte ki.

A kérdőívben a következő kérdéstípusok szerepelnek: feleletválasztós, skálás és kifejtős kérdések. A feleletválasztós és a skálás kérdések könnyen feldolgozhatók, de ahhoz, hogy pontosabb képet kapjak nélkülözhetetlennek tartom a kifejtős kérdéseket is, mert így a válaszadók saját véleményüket is megfogalmazhatják.

7.2. A kutatás kiértékelése

A minta összetétele

A minta összetételét tekintve 78%-ban nő, a férfiak aránya 22%. Az életkor szerinti megoszlás, ahogy azt a 6. ábra is mutatja a kitöltők többsége 21 és 25 év közötti.

6. ábra: Életkor szerinti megoszlás (A minta %-ában, n=108)

A többség állandó lakóhelye a 7. ábra alapján Budapest, emellett még jelentős mértékű az egyéb városokban élők száma is.

7. ábra: Állandó lakóhely szerinti megoszlás (A minta %-ában, n=108)

A legmagasabb iskolai végzettséget vizsgálva 40%-nak még csak középiskolai, 41%-nak már középfokú/felsőfokú OKJ-s képzettsége is van, de a válaszadók 2%-ának egyetemi, illetve 18%-nak pedig már főiskolai diplomája is van.

8. ábra: A legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlás (A minta %-ában, n=108

Az egy háztartásban élők számát vizsgálva 39%-ban négyen, 26%-ban ketten, 22%-ban hárman, 3% egyedül él, és a fennmaradó részben pedig több mint öten. Átlagosan hárman élnek egy háztartásban.

9. ábra: Az egy háztartásban élők száma (A minta %-ában, n=108)

A  ki a családban a fő kereső kérdésre 40% válaszolt úgy, hogy az édesapa, 19%, hogy az édesanya és 25% esetében pedig maga a válaszadó. A főiskolások 12%-áról mondható el, hogy az átlagosnál jobban élnek.

10. ábra: A családban az egy főre eső havi nettó jövedelem (A minta %-ában, n=108)

Online vásárlási, felhasználási szokások

A megkérdezettek 99%-a rendelkezik abban a háztartásában internet előfizetéssel, amelyben a legtöbbet tartózkodik (pl.: albérlet, kollégium is ide tartozik). A főiskolások 47%-ának ADSL, 28%-ának kábel, 13%-ának modemes internetes hozzáférése van.

11. ábra: Az internetes hozzáférési típusokkal való rendelkezés megoszlása

(A minta %-ában, n=108)

A válaszadók 83%-a naponta több órát internetezik és 67% ezt otthonában, 13% pedig ideiglenes lakhelyén (kollégiumban, albérletben) teszi. 20% a főiskolán hetente néhányszor internetezik. A megkérdezettek 52%-a könyvtárban nem szokott internetezni. Helyhez nem kötött pl.: mobilinternetet 9%, internet kávézóban pedig 13% használja alkalmanként.

A milyen gyakran vásárolsz az interneten kérdésre a hallgatók 48%-a azt válaszolta, hogy alkalmanként, 16%-a még egyszer sem vásárolt, de nem is tervezi. Összességében elmondható, hogy a válaszadók 77%-ának van már valamilyen online vásárlási tapasztalata.

12. ábra: Az interneten történő vásárlás gyakoriságának megoszlása

(A minta %-ában, n=108)

A felsorolt termékek közül mit vásároltál/rendeltél az utóbbi egy évben az interneten keresztül kérdésre a válaszadók 22%-a azt felelte, hogy nem vásárol terméket az interneten keresztül. A táblázat megmutatja, hogy az egyes termékeket a válaszadóknak hány százaléka vásárolja/rendeli meg a weben.

1. táblázat: A utóbbi egy évben leginkább a táblázatba szereplő termékeket vásárolták/rendelték

A felsorolt szolgáltatások közül mit vásároltál/rendeltél az utóbbi egy évben az interneten keresztül kérdésre a válaszadók 26%-a azt felelte, hogy nem vesz igénybe online szolgáltatásokat. A táblázatból látható, hogy melyik szolgáltatást milyen arányban veszik igénybe a főiskolások az interneten.

2. táblázat: Az utóbbi egy évben a főiskolások leginkább a táblázatban szereplő szolgáltatásokat vásárolták/rendelték az interneten

A megkérdezettek többsége 68%-a még nem töltött le úgy szoftvert vagy valamilyen tartalmat az internetről, hogy fizetett volna érte. Azok közül, akik fizettek már online letöltésért (32%), azoknak a többsége (55%) szoftvert, valamennyivel kevesebben zenét (53%), a zenéhez képest viszont csak 33% fizetett videóért, de jelentős mértékben fizettek még képekért és mobiltelefonra készült alkalmazásért.

A részt vettél-e már online aukción, árverésen kérdésre a válaszadók 44%-a úgy válaszolt, hogy még nem vett részt online árverésen, és nem is tervezi, 29% vásárolt is már, 12% licitált már, de még nem sikerült vásárolnia, és 16% még nem vett részt online árverésen, de szeretne.

13. ábra: Az online aukción, árverésen való részvétel szerinti megoszlás

(A minta %-ában, n=108

A mennyit költesz havi átlagban az interneten, amennyiben vásárolsz kérdésre a megkérdezettek 30%-a azt válaszolta, hogy nem vásárol a weben, így a fennmaradó résznek a 31% kevesebbet, mint 2.000 Ft költ, 2.000 és 10.000 Ft között 26% fizet. 10.000 és 50.000 Ft közötti összegért 6% rendel. Átlagosan 4.120 Ft-ot költenek.

ábra: A havi interneten történő vásárlás átlagos összeg szerinti megoszlása

(A minta %-ában, n=108)

A válaszadók többsége (41%) az online vásárlásának ellenértékét postai utánvétellel (az áru kézbesítésekor) egyenlíti ki. De több mint egynegyede igénybe veszi az online bankkártyás, hitelkártyás fizetést.

15. ábra: A havi interneten történő vásárlás átlagos összeg szerinti megoszlása

(A minta %-ában, n=108)

A megkérdezettek 59%-a nem hívja fel az ismerőseinek figyelmét az új márkákra, termékekre. Ezzel szemben viszont 61% az állítja magáról, hogy az aktuális újdonságokkal, a divattal, trenddel tisztában van. 92% szereti elmondani a véleményét dolgokról. 84% sok időt tölt barátaival, ismerőseivel. 76% szerint mások gyakran kérnek tőle tanácsot. 85%-ra nem jellemző, hogy internetes vásárlói fórumokon megírja véleményemét, tapasztalatait. 53% szerint a találkozók, baráti összejövetelek helyszínét ő maga választja ki.

A válaszadók többségének, 63%-nak fontos, hogy általában milyen egy honlap külalakja, kinézete, design-ja. 13%-át nem befolyásolja, és átlagosan közepesnél egy kicsit fontosabbnak (3,64) tartják marasztalónak egy honlap megjelenésének stílusát, kidolgozottságát.

A megkérdezettek átlagának 13%-a azt állítja, hogy rájuk egyáltalán nem hatnak az egyes média által közvetített reklámok. 53%-ra biztosan hat valamilyen mértékben, 27% azt állítja, hogy többnyire nem hat rá, és 7% nem tudja eldönteni, hogy hat-e rá a média hirdetései. Összességében a válaszadók 64%-ra a nyomtatott média (újságok, magazinok) reklámjai biztosan hatnak valamennyire, ezen belül 20%-ra jelentősen hatnak. 61-61%-a szerint a televíziós és az internetes reklámok hatnak rájuk valamilyen szinten. A rádiós reklámok a válaszadók 64%-ára már nem valószínű, hogy hat, és ebből biztosan 21%-ra egyáltalán nem hat. Amennyibe egy hirdetni vágyó cégnek a célcsoportja a főiskolások, akkor a leghatékonyabb hirdetési felület a nyomtatott média, majd az internet és a televízió. A rádiós hirdetést nem célszerű választani, mivel a főiskolások csak a 27%-ára hat valamilyen szinten.

A nézelődés céljából látogatsz-e internetes boltokat kérdésre a megkérdezettek 79%-a válaszolt igennel.

A táblázat megmutatja, hogy a főiskolásoknak milyen elvárásaik vannak a webshopokkal szemben.

3. táblázat: A főiskolások webshopokkal szembeni elvárásaik

Online hirdetés alapján a válaszadók 38%-a már vásárolt

16. ábra: Online látott hirdetés alapján történő vásárlás megoszlása

(A minta %-ában, n=108)

A szoktál-e idegen nyelvű televíziós csatornához köthető honlapokat látogatni kérdésre a válaszadóknak a 13%-a úgy válaszolt, hogy  nagyobb gyakorisággal szokott, ahogy azt a 17. ábra is mutatja, és 36% még soha nem járt ilyen oldalakon

17. ábra Idegen nyelvű televíziós csatornához köthető honlapok látogatásának gyakorisága (A minta %-ában, n=108)

A kérdőívben különböző online tevékenységeket soroltam fel és a kitöltőktől azt kértem, hogy jelöljék meg milyen gyakran szokták használni őket az interneten. A válaszadók 93%-a napi rendszerességgel használja e-mail-jét. Napi szinten, több mint a megkérdezettek fele használja a webet tanulmányaival/munkájával kapcsolatos információk keresésére is. 46% naponta chat, MSN felhasználó. A válaszadóknak majdnem egyharmada soha nem használja telefonálásra (Skype, MSN segítségével) az internetet. A megkérdezettek több mint a fele használja még legalább hetente egyszer szórakozásra (online rádió, -tv, játékok), fórumok, blogok írására/olvasására, online újság olvasására, termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk keresésére, személyes ügyeivel kapcsolatos információk keresésére. A megkérdezettek több mint fele havonta egyszer vagy ennél ritkábban használja bankügyletek, átutalások, tranzakciók lebonyolítására az internetet. Havonta többször vagy ennél sűrűbben a válaszadók 54,6%-a keres egészségügyi információkat a neten.

A 18. ábra szerint a válaszadók 12%-ának van csak személyes honlapja, és nagyon sokan, 79% nem is gondolkodik saját honlap létrehozásában.

18. ábra: A saját személyes honlappal való ellátottság megoszlása

(A minta %-ában, n=108)

A 19. ábra alapján 37% gondolja úgy, hogy akkor regisztrál az online megjelenő új szolgáltatások, divatossá váló tevékenységek, lehetőségek honlapjain, ha az megkönnyítheti a munkáját/tanulását. 28% pedig felesleges időpazarlásnak tartja és ezért nem is regisztrál ilyen oldalakon.

19. ábra: Az online honlapokon való regisztráció hajlandóság szerinti megoszlása

(A minta %-ában, n=108)

A főiskolások leginkább a 4. táblázatban szereplő témák, tartalmak iránt érdeklődnek, ezekről szívesen olvasnak, beszélgetnek.

4. táblázat: A főiskolások érdeklődési köreik

A kitöltök 44%-a azt állítja, ahogy az a 20. ábra is mutatja, hogy nem szokott interneten keresztül más internetezőkkel ingyenes játékot játszani, 47% már kipróbálta, és 8% rendszeresen is használja.

20. ábra Az interneten keresztüli más internetezőkkel való ingyenes játékok használata (A minta %-ában, n=108)

0

A válaszadók többségére jellemző, hogy napi híreket az interneten is olvasnak, kevesebb újságot vesznek, és kevesebbet is tévéznek, mióta neteznek. A megkérdezettek nagyobb részére nem jellemző, hogy tévét csak online néznek, a sorozatokat letöltik és televízión is megnézik, illetve a sorozatokat csak letöltve nézik.

A hazai médiapiac online szolgáltatásainak használata

A televíziós csatornák (M1, M2, TV2, RTL Klub, Hír Tv, ATV) weboldalait a válaszadók áltagosan 55%-a soha nem látogatja. Az RTL Klub honlapját viszont 4% mindig, a TV2 honlapját 8% és a M1 honlapját 6% gyakran, M2 honlapját 5%, a Hír Tv honlapját 7% és az ATV honlapját is 7% néha látogatja. A leglátogatottabb honlap az RTL Klub-bé, majd a TV2, a Hír Tv, az M1, az M2 és végül az ATV honlapja zárja a rangsort.

A kitöltök 70%-a szokta a televíziós csatornák weboldalait látogatni tájékozódás céljából. Kevesebb, mint egyharmad azért látogatja, hogy szórakozzon, tv-t/
filmet nézzen, üzleti információt szerezzen, játsszon, zenét hallgasson, időjárást, TV-műsort megnézze.

21. ábra: Az internetes tv műsorok nézettség szerinti megoszlása

(A minta %-ában, n=108)

Interneten keresztül tv műsort nézni a válaszadók 7%-a szokott rendszeresen, 46% pedig már kipróbálta.

Átlagosan a főiskolások többsége elégedett az általa leggyakrabban látogatott, hazai televíziós csatornához köthető weboldalon az elérhető fontos információ mennyiségével, az információhoz való hozzájutás egyszerűségével, a weboldal betöltési sebességével és a weboldallal összességében. Viszont átlagosan nem elégedettek a trendi, divatos, új idegen nyelvű online szolgáltatások magyar nyelvű verzióinak megjelenési sebességével, a más emberekkel való internetes kommunikáció lehetőségével és az új, innovatív szolgáltatások megjelenésének gyakoriságával.

Az elérhető szolgáltatások mennyiségével a válaszadók átlagosan elégedettek is meg nem is. A válaszadók összességében (átlagosan 37%-ban) elégedett is, meg nem is az általa leggyakrabban látogatott, hazai televíziós csatornához köthető weboldallal. Ez azt is jelentheti, hogy nincsenek tisztában, hogy milyen szolgáltatások vannak és milyenek lehetnének még, milyen elvárásokat, igényeket támaszthatnának a hazai televíziós csatornákhoz köthető weboldalakkal szemben.

Az általad leggyakrabban látogatott televíziós csatorna online kommunikációján min változtatnál a jelenlegi állapothoz képest kérdésre a szöveges válaszok alapján a következő eredmény született. 22% semmin nem változtatna, 13% nem tudja, hogy min változtatna, 9%-ot nem érdekli, részben azért, mert nem is látogatja. Néhány válaszadó igen frappánsan megfogalmazta a véleményt és ezekből szeretnék párat idézni.

„Könnyebben lehessen megtalálni az általam keresett tartalmat. Rendezettebben kellene elhelyezni az információt. Talán még a háttér színét is megváltoztatnám, elég komor a hangulata.”

„Egyszerűbb keresési módot alakítanák ki, a tv csatornával való kapcsolat lehetőségét kibővíteném, interaktív fórumozást hoznák létre az adott műsor tartalmát nagyobb terjedelemben jeleníteném meg, friss híreket tennék ki, nem hónapokkal ezelőtti "sztár" híreket.”

„Indítanék egy rovatot, hogy mindenki elmondja véleményét, adjon tanácsot, hogy mivel lehetne bővíteni az online csatorna menüpontját. Természetesen erre kijelölnék egy megfelelő embert, aki reagál ezekre a véleményekre, és megpróbálná a csatorna ezeket a tanácsokat, véleményeket megfogadni, teljesíteni.”

„Átláthatóbbá és egyszerűbbé tenném. Össze-vissza van minden. A híradóban is minden egyes hír után mondják, hogy az interneten is megtalálhatóak a bővebb információk, de sehol nem találni.”

„Első és legfontosabb, hogy nagyobb látogatószám esetén se fagyjon le az oldal. Ha azt reklámozzák, hogy online is hozzáférhető valami, akkor az tényleg legyen is az. Könnyebb kereshetőség, gyorsabb betöltési sebesség, áttekinthetőbb weblap-struktúra.”

A nemzetközi médiapiac online szolgáltatásainak használata

A válaszadók 43%-a nem tagja egyik nemzetközi közösségi hálózatnak sem. A 22. ábra szerint legtöbben, 38% a Facebook tagja, 10-12% tagja a Hi5-nek, Myspace-nek, Iwiw-nek.

22. ábra: A főiskolások a következő nemzetközi közösségi hálózatok tagja(i)
(Az említések számának megoszlása alapján, n=138)

A válaszadók 23%-a már töltött fel videót az internetre. Azok közül, akik már töltöttek fel videót az internetre azoknak a 77%-a a YouTube-ra, és még 19% a Videa-ra tette ezt meg, ahogy azt a 23. ábra is mutatja.

23. ábra: A főiskolások az alábbiak videómegosztókra töltöttek már fel
(Az említések számának megoszlása alapján, n=26)

A melyik nemzetközi videómegosztókat látogatod kérdésre a válaszadók 94%-a a YouTube-t jelölte meg, 4% a Dailymotion-t, és 2-2% a Videa-t illetve a Vimeo-t. 6% egyik felsorolt weboldalt sem látogatja.

A válaszadók 85%-ának nincs kedvenc külföldi weboldala. 3%-nak a Facebook a kedvence, és 1-1%-nak az Amazon.com, Twitter, YouTube, MTV.com, lexin.no, people.com, cnn.com, Yahoo.es, theofficefree.com, jamirotalk.net, newmixes.com, last.fm, acrossthetasman.com.

Miért ez a kedvenc weboldalad kérdésre csak azok válaszoltak, akiknek van kedvenc weboldala (a válaszadók 15%-ának van) így csak néhány szöveges válasz született. Ezekből szeretnék idézni párat.

„Okos, jó szerkezetű, sok szolgáltatást nyújt személyre szabottan.”

„Informálódhatok az ismerőseimről, képeket, videókat nézhetek, hozzászólhatok, érdekesek az alkalmazások, mindig van valami újdonság.”

„Mert sok információ van az előadókról, kényelmesen kezelhető és régen még ingyen lehetett zenét hallgatni rajta.”

„Megbízható, friss hírportál.”

„Összegyűjti a zenekar rajongóit, nagyon jó a közösség, segítik egymást, ha valakinek valamilyen kiadatlan koncert vagy TV felvétele van.”

Ahogy azt a 24. ábra is mutatja a válaszadók 83%-a nem fogalmazza meg véleményét a szolgáltatással kapcsolatban. 12% érzi feleslegesnek, 1% viszont úgy gondolja, hogy az általa leggyakrabban látogatott nemzetközi televíziós csatornához köthető weboldalakon kap választ, visszajelzést a szolgáltatással kapcsolatban írásban megfogalmazott véleményéről

24. ábra: Az írásban megfogalmazott véleményről a következő helyeken kapnak választ, visszajelzést (A minta %-ában, n=108)

25. ábra: Az írásban megfogalmazott igények alapján a következő helyeken az üzemeltető tovább fejleszt, változtat (A minta %-ában, n=108)

A főiskolások által használt online termékek, szolgáltatások

A 26. ábra szerint a válaszadók 40%-a kevesebb, mint 60 percet tölt naponta televíziós műsorok, sorozatok nézésével (beleértve az internetről letöltött televíziós műsorokat, sorozatokat is). 8% viszont egyáltalán nem néz semmilyen televíziós műsort. 6% pedig több mint 5 órát néz naponta

26. ábra: A televíziós műsorok nézésével eltöltött átlagos idő naponta

(A minta %-ában, n=108)

Ahogy az a 27. ábrán is látszik 47% kevesebb, mint 60 percet tölt egy átlagos napon online, internetről letöltött hanganyagok (rádió, podcast, youtube, videoklipp, mp3, stb.) hallgatásával aktívan, illetve háttérzeneként. 8% egyáltalán nem hallgat semmilyen hanganyagot. Ellenben 3 óránál is többet 13% hallgat egy átlagos napon

27. ábra: Egy átlagos napon eltöltött idő hanganyagok hallgatásával (A minta %-ában, n=108)

Az online sajtó közül a legtöbben (55%) napilapot, a válaszadók több mint egyharmada olvas női/férfi magazint és bulvárlapot. 30-30% politikai/gazdasági hetilapot, illetve TV/rádió újságot. Olvasnak azért még: életmód/egészség/
wellness magazint, sportújságot, szakmai folyóiratokat, gasztronómiai magazint, autós/motoros magazint és kulturális magazint is. 6% azt állítja, hogy nem olvas online sajtót.

A válaszadók 100%-a ismeri a fórumot, mint online fogalmat, 99%-a ismeri a blogét, 98% a chat-ét, a videómegosztóét pedig 90%. Ebből is látszik, hogy mennyire elterjedtek és kedveltek ezek a szolgáltatások a felhasználók között. Ellenben a kapcsolatépítő site-ot már csak 44% ismeri. A kommunális újságírás, mikroblog, telekocsi fogalmakat csak 11-11% ismeri, ez azt is mutatja, hogy még csak a közeljövőben fognak a köztudatba beépülni.

28. ábra: Online fogalmak ismertsége

(Az említések számának megoszlása alapján, n=509)

Volt egy olyan kérdés is, hogy a felsorolt weboldalakat melyik csatorna üzemelteti. Itt arra voltam kíváncsi, hogy a főiskolások mennyire vannak tisztában azzal, hogy a televíziós műsorokat, illetve online szolgáltatásokat melyik csatorna finanszírozza. 18 webcímnek kellett kitalálni az üzemeltetőjét és ebből 9-et, azaz felét a többség jó helyre is sorolta.

5. táblázat: A felsorolt weboldalak üzemeltetője

A www.m1.hu webcím nem létezik.

A Barátok közt honlapja pedig a következő: http://www.rtlklub.hu/sorozatok/
baratokkozt

Az internetes szolgáltatások közül megkérdezettek 70%-a használja a közösségi oldalakat, amely a 29. ábrán is látható. Ezen kívül sokan használnak még fórumot (56%), játékot (45%) és videó megosztást (36%) is. 6% viszont nem használja az online szolgáltatásokat

29. ábra: A főiskolások a következő internetes szolgáltatásokat használják
(Az említések számának megoszlása alapján, n=255)

A főiskolások a következő szolgáltatásokat látnál szívesen a kedvenc TV-jük weboldalain: műsorajánló (17%), hírek (16%), ingyen letölthető sorozatok, filmek (14%), nyereményjáték (10%). Emellett még, műsorújságot, műsorok visszanézhetőségét, fórumozást, videómegosztást, képmegosztást.

A megkérdezettek többsége(60%), ahogy a 30.ábra is mutatja, leginkább a külföldi oldalakon néznek online videókat. A magyar oldalakat csak a megkérdezettek 24%-a részesíti előnyben, és 16% pedig nem is néz videó tartalmakat.

30. ábra: Online videók nézettségének helye szerint megoszlás

(A minta %-ában, n=108)

Ha a főiskolásoknak lehetőségük lenne bármikor kiváló minőségben megtekinteni egy tv adást online, akkor azt 40%-uk gyakran megtenné, és 3%-ukat pedig nem érdekli a minőségi tévézés

31. ábra: Kiváló minőségű online tv adás megtekintésének gyakoriság szerinti megoszlása (A minta %-ában, n=108)

Szerinted a televíziós csatornák odafigyelnek-e a személyes igényeidre, visszajelzéseidre honlapjukon kérdésre a válaszadók átlagosan (66%-uk) azt válaszolta, hogy nem látogatja a (TV2, RTL Klub, M1, M2, Hír Tv, ATV) honlapjait. Ennek ellenére a válaszadók 19%-a gondolja úgy, hogy az RTL Klubnál sok mindenre odafigyelnek. A Tv2-nél, M1-nél, M2-nél (15- 15%) szerint közepesen odafigyelők. Míg az ATV-nél (9%), Hír TV-nél (8%) véleménye alapján csak kicsit odafigyelők

7.3. A primer kutatás összegzése

A kutatásom elemzése alapján úgy gondolom, hogy hipotéziseimet sikerült szinte teljes mértékben bebizonyítani, várható volt, hogy kérdőíves felmérésemmel nem fogom tudni minden feltételezésemet reprezentatív módon bizonyítani, hiszen csak főiskolások körében végeztem kutatást. Viszonylag új területről van szó, amely jelenleg is folyamatos fejlődik.

H1: Azonban kutatásom eredményeként arra jutottam, hogy médiavállalataink még nem látják az online világban rejlő lehetőségeket. A felhasználók hiányolják a nemzetközi honlapok egyszerűbb kezelhetőségét, szolgáltatásait. Az egyik főiskolás azt írta, hogy azt várná el egy televíziós csatorna honlapjától, hogy „Legyen gyorsabb, egyszerűbb, követhetőbb, letisztultabb.” Többek között erre is kellene törekedniük a médiavállalatoknak, hiszen ez például könnyen megvalósítható, mivel a követhető, másolható minta a külföldi médiavállalatoknál, média üzemeltetőknél megjelenik. Akad is elvétve ilyen átvételre példa (http://tv2.webcast.hu         www.heavy.com^[45]).

H2: A saját kutatásom alapján közvetetten sikerült bebizonyítani, hogy hiányzik a közép és hosszú távú stratégiák látható eredménye. A felhasználók hiányolják a nemzetközi médiapiac népszerű szolgáltatásait, ebből arra lehet következtetni, hogy netezéssel töltött idejük nagy részét a számukra kívánatos szolgáltatásokat nyújtó külföldi weboldalakon töltik, mivel bármely sikeres stratégia alapvető eleme kell legyen, ezeknek a népszerű szolgáltatásoknak a bevezetése, esetleg újak kifejlesztése. A megkérdezettek azonban nem számoltak be ilyen újításokról. A középtávú stratégia hiányát mutatja az is, hogy kutatásom során a megkérdezettek egyik vizsgált hazai televízió portfóliójában sem jelöltek meg olyan, körükben népszerű szolgáltatást, weboldalt, ami puszta létével, a piacon elért UV és PI számaival bizonyítaná a következetes fejlesztési stratégia létezését.

A kérdőíves felmérés eredményeit kiegészítve egyéb vizsgálataimmal, a rövid távú stratégiák tapasztalható ad-hoc jellegét alátámasztja az online létrehozott weboldalak, és rajtuk összegyűlő közösségek gyakori megszüntetése (RTL: www.coolspace.hu TV2: www.korridor.hu, stb.). Az ilyen, felhasználók felé barátságtalan lépések gyakran a márka presztízsének csökkenését is eredményezik.

H3: A kutatásom azt igazolja, hogy az online terület felelősei nem hozzák létre a felhasználók által várt fejlesztéseket, ebből adódóan elesnek az online média által nyújtott lehetőségeket. Ha ez másképp lenne, szolgáltatásaik között szerepelnének az IKT piac technológiái és fejlesztései, mind a lakosság, mind pedig a hirdetők felé. A hazai médiavállalatok honlapjai a főiskolások szerint nehezen kezelhetők, struktúrájuk bonyolult, több szolgáltatást szeretnének látni, illetve használni rajtuk.

Végső soron elmondható a kutatás alapján, hogy a médiavállalatok nem tulajdonítanak jelentőséget az online világ lehetőségeinek.

Mint a felmérésből is jól látszik a felhasználók erősen pártolják, ha odafigyelünk a véleményükre, igényeikre, és ehhez sokszor még megkérdezni sem kell őket, hiszen az üzemeltető weboldalán végzett aktivitásból, (elolvasott cikkekből, megtekintett videó vagy műsortartalmakból) pontosan látszik kit, mi érdekel, illetve mik a tömegeket vonzó tartalmak. Természetesen ezek a tudások, adatok egy kereskedelmi televíziócsatorna számára felmérések formájában amúgy is rendelkezésre állnak. Az információs forradalom korában amúgy is szinte elegendő nyitott szemmel járni az interneten és számtalan kiváló, új szolgáltatás, felhasználókat tömegesen vonzó weboldal található – annak aki keres!

8. Befejezés

Az infokommunikációs eszközök forradalma, az adatok mennyiségének és továbbításának felgyorsult növekedése a gazdasági élet minden szereplőjét kihívás elé állítja. Szakdolgozatomban azt a feltételezést igyekeztem alátámasztani, hogy a hazai médiavállalatok nincsenek tisztában az infokommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségekkel. A menedzsment és az online-ért felelős vezetők nem alkalmazzák az online eszközöket, mint segédeszközöket, pedig ezekkel a szolgáltatásokkal sokkal szélesebb fogyasztói bázist tudnának kialakítani, ahogy ezt a nemzetközi médiavállalatok (televíziós társaságok) tevékenysége is bizonyítja.

Az online szolgáltatás-fejlesztés, innováció és az új média eszközeinek használatba vétele, illetve a felhasználókkal való megismertetése és elfogadtatása koncentrált, főműsoridőbeli (mainstream) média figyelmet összpontosítaná erre a kiemelkedően fontos területre, az új eszközök sokszínűségére, és növelné a fogyasztói elégedettséget, hatékonyabbá tenné a fogyasztói igények minél szélesebb körű kielégítését.

A magyarországi 52%-os internet penetrációnak köszönhetően már sok embert el lehet elérni online eszközökkel is. A digitális szakadék csökkentésével ez az arány tovább növelhető, igaz ahhoz, hogy teljesen eltűnjön, véleményem szerint néhány évtizedre szükség van még. Ahhoz viszont, hogy több ember váljon internet felhasználóvá, szükséges az is, hogy többen rendelkezzenek internetezésre alkalmas eszközel, a szolgáltatás a kevesebbet keresők számára is elérhetőbbé váljék, ezért a kormány a tarifák mérséklését, és a szélessávú internet penetráció növelését szorgalmazza az egész ország területén.

Sokszor hallani azt a kijelentést, hogy az „internet a jövő”, ezért ezt a csatornát is meg kell ismerni, elfogadottá kell tenni, illetve a hagyományos kommunikációs eszközökkel együtt kell használni. Az online alkalmazásokról éppen ezért hosszú távú stratégiaként kellene gondolkodni és döntéseket hozni.

Az internet egyre népszerűbbé válik, de ahhoz, hogy lehetőségeit kiaknázzák folyamatos tudásbővítésre van szükség. Az új média eszközei ugyanakkor folyamatos kommunikációs lehetőséget nyújtanak, pontosan mérhető elérhetőséget biztosítanak, percre pontos információt kínálnak. A jelen illetve a jövő hatékony üzleti kommunikációjának nélkülözhetetlen csatornája az internet. Tömegek megszólításához, gondoljunk csak az Iwiw vagy Facebook közösségre, nyilvánvaló, hogy szükséges az online kommunikáció, marketing.

Az elképzelések szerint a jövőben az internet még inkább összefonódik a hírközlő és a szórakoztató iparágakkal, és minden eddiginél hatékonyabb kommunikációs csatornává válhat. De vannak még megoldásra váró szabályozatlan kérdések is, mint például a szerzői jogok védelme, a felhasználói jogok korlátainak megállapítása, a különböző tartalmak ellenőrzése, korlátozása, tiltása, stb.

Véleményem szerint az interaktív televíziózási szolgáltatások sokkal inkább megváltoztatják majd a médiapiac helyzetét, mint az online sajtóorgánumok, valamint ezek a hagyományos televíziózásra is igen nagy hatással lesznek, az talán egyszer meg is szűnik majd. Az interaktív televíziózás ma még újdonságnak számít, de idővel át fogja venni a hagyományos televíziózás helyét. Ezt egyre több tévékészülék gyártó cég ismeri fel, és kompatibilis tévéket is gyártanak már. Ehhez szükséges még a szélessávú internetkapcsolat, és egy set-top-box készülék. A jövőben teljesen természetes lesz, hogy a televíziós műsorokhoz interaktív információk állnak rendelkezésre, melyek szerkeszthetők, kiegészíthetők, továbbküldhetők, stb. lesznek.

Ezzel egyidejűleg a video-on-demand szolgáltatásoknak is meghatározó szerepük lesz, mivel online egyszerűen kikölcsönzik a mozifilmeket, televíziós sorozatokat, videoklipeket, stb. Igaz ezért fizetni kell most is, és szerintem ez a jövőben is fizetős marad, de az emberek hajlandók lesznek fizetni. Erre újabb és újabb tartalomszolgáltató rendszerek fognak épülni.

A reklámipar is jelentősen fog tudni profitálni a változásokból, hiszen az interaktivitásnak köszönhetően közvetlenül és személyre szabottan érhetők el a fogyasztók (direkt marketing). A korábbi passzív fogyasztók aktívakká válhatnak. Fontos lesz, hogy egy műsorral, tartalommal hány ember érhető el, és közülük a reklámozott termék vagy szolgáltatás hányat érdekel.

9. Irodalomjegyzék

Könyvek:

Esther Dyson [1998]: 2.0 Verzió – Életünk a digitális korban, HVG Kiadó Rt, Budapest

Frédéric Barbier - Catherine Bertho Lavenir [2004]: A média története – Diderot-tól az internetig, Osiris Kiadó, Budapest

Incze Kinga - Pénzes Anna [2002]: A reklám helye, Stardust Publishing Kft, Budapest

Miskolczy Csaba [2008]: Képernyők (H)Arca, HVG Kiadó, Budapest

Pikó András – Wisinger István – Zöldi László [2007]: Általános médiaismeret, Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs

Terestyéni Tamás [2006]: Kommunikációelmélet – A testbeszédtől az internetig, AKTI-TYPOTEX, Budapest

Internet:

http://www.akti.hu/akti/dok/fuzet17.pdf (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/inf/internet.htm (letöltés dátuma: 2009. 08. 30.)

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4981&issue_id=497 (letöltés dátuma: 2009. 09. 20.)

http://logout.hu/cikk/optikai_internet_ftth/nyomtatobarat/teljes.html (letöltés dátuma: 2009. 09. 22.)

http://www.hullamvadasz.hu/ftpterulet/jog/torveny/mediatv.html (letöltés dátuma: 2009.10.12.)

http://www.agbnielsen.net/whereweare/dynPage.asp?lang=local&id=318&country=Hungary letöltés dátuma: 2009. 10. 12.

http://www.gemius.hu/hu/about_company_hu (letöltés dátuma: 2009. 10. 12.)

http://www.webaudience.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=22 (letöltés dátuma: 2009. 10. 12.)

http://www.webaudit.hu/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 14.)

http://www.onlinemarketingszotar.hu/unique-visitors (letöltés dátuma: 2009. 10. 12.)

http://www.dmsz.hu/dm-piaci-hirek/ujdonsagok/a-kiskepernyos-reklamok-jovoje (letöltés dátuma: 2009. 10. 12.)

http://index.hu/tech/jog/warez9956/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://index.hu/tech/net/2009/04/29/miert_torrentezik_a_magyar/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://index.hu/tech/jog/2009/04/16/offshore_ceg_moge_bujtak_a_warezspammerek/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://www.origo.hu/techbazis/internet/20090417-warezrazzia-43-szervert-foglalt-le-a-nemzeti-nyomozo-iroda.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://www.nhh.hu/?id=menu&mid=331&lang=hu (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://www.nfh.hu/portal/informaciok/2009 (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://www.ort.hu/index.php?page=tajekoztato (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://www.iszt.hu/iszt/alapszabaly.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://www.asva.hu/alapito.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://www.artisjus.hu/aszerzoijogrol/index.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://www.bsa.org/country/BSA%20and%20Members.aspx (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://einclusion.hu/2009-08-20/jelentes-europa-digitalis-versenykepessegerol-az-i2010-strategia-2005%E2%80%932009-kozotti-legfontosabb-eredmenyei/#more-2165 (letöltés dátuma: 2009. 10. 7.)

http://www.domain.hu/domain/domainsearch/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 14.)

http://web.archive.org/collections/web.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 14.)

http://startup.conf.hu/program2009/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 15.)

http://internethajo.hu/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 15.)

http://www.internethungaria.hu/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 15.)

http://ecomie.blogter.hu/120152/new_technology_meetup_group (letöltés dátuma: 2009. 10. 15.)

http://www.iir-hungary.hu/!site/downloads/sajto/cikk_sg.hu_07.11.13..pdf?PHPSESSID=18e821a5cdd%20e7bbd62b36955de5d27fe (letöltés dátuma: 2009. 10. 15.)http://www.arcus.hu/miazima (letöltés dátuma: 2009. 10. 16.)

http://www.internetworldstats.com/stats.htm (letöltés dátuma: 2009. 09. 20.)

http://www.nrc.hu/kutatas/internet_penetracio (letöltés dátuma: 2009. 10. 13.)

http://www.nrc.hu/hirek?page=details&news_id=524 (letöltés dátuma: 2009. 10. 23.)

www.hirado.hu (letöltés dátuma: 2009. 10. 07.)

http://www.evomedia.hu/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 10.)

www.rtlklub.hu (letöltés dátuma: 2009. 10. 07.)

http://www.r-time.hu/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 10.)

www.tv2.hu (letöltés dátuma: 2009. 10. 07.)

http://brandcare.tv2.hu/site/index.php (letöltés dátuma: 2009. 10. 10.)

http://corp.origo.hu/bemutatkozas.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 20.)

http://cemp.hu/hu/magunkrol (letöltés dátuma: 2009. 10. 20.)

http://www.zakon.org/robert/internet/timeline/ (letöltés dátuma: 2009. 08. 30.)

http://index.hu/tech/net/iptv/ (letöltés dátuma: 2009. 09. 05.)

http://www.gaia.hu/hd.htm (letöltés dátuma: 2009. 09. 05.)

http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/weblibrary/782-e-papir-e-koenyv (letöltés dátuma: 2009. 09. 05.)

http://computerworld.hu/kreativ-rombolas-a-vilag-elso-video-hirdetese-egy-magazinban.html (letöltés dátuma: 2009. 09. 22.)

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4611&issue_id=478 (letöltés dátuma: 2009. 10. 05.)

http://mek.niif.hu/0100/02185/html/516.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 05.)

http://www.origo.hu/techbazis/internet/20080421-webketto-es-social-media-a-legujabb-idorablo.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 12.)

http://publicrelationshub.wordpress.com/2009/09/06/kozossegi-media-a-belso-kommunikacioban-iii/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 12.)

http://www.dmsz.hu/dm-piaci-hirek/ujdonsagok/a-kiskepernyos-reklamok-jovoje (letöltés dátuma: 2009. 10. 12.)

http://www.mfor.hu/cikkek/19328.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 12.)

http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_01_tavasz/06_a_torveny_ereje/01.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 25.)

http://einclusion.hu/2007-11-29/civilkezdemenyezes-a-digitalis-szakadek-csokkentesere/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 07.)

www.etk-rt.hu/doku_rendezveny/r_172_2008_11_11_2.ppt (letöltés dátuma: 2009. 10. 15.)

http://www.hatekonyhonlap.hu/gazdasagi-valsag-online-media.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 16.)

http://www.hatekonyhonlap.hu/online-pr-vs-offline-pr.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 16.)

http://www.rabbitblog.hu/2009/06/19/kozossegi-media-vs-hirdetesek/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 16.)

http://www.marketingotletek.hu/2007/01/30/online-marketing-trendek-2007/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 16.)

http://www.marketingotletek.hu/2009/01/29/online-marketing-trendek-2009/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 16.)

http://www.webma.hu/Keresomarketing_tudasbazis/FAQ/Banner_es_kereso_marketing.html (letöltés dátuma: 2009. 10. 16.)

http://www.fn.hu/vallalkozas_print/20070319/interneten_fizetve/ (letöltés dátuma: 2009. 10. 24.)

http://www.wwwebross.hu/index.php?id=3 (letöltés dátuma: 2009. 10. 24.)

http://ecdlweb.hu/index.php?title=Internet__Az_internet_t%C3%B6rt%C3%A9nete – (letöltés dátuma: 2009. 08. 30.)

http://www.alon.hu/index.php/article/view/2634/1/4/ (letöltés dátuma: 2009. 08. 30.)

http://www.fn.hu/media_print/20090302/marketing_media_04_szamanak/?action=nyomtat (letöltés dátuma: 2009. 10. 12.)

http://index.hu/tech/jog/2009/04/16/offshore_ceg_moge_bujtak_a_warezspammerek/ letöltés dátuma: 2009. 10. 25.

http://www.scribd.com/doc/16955140/digitalis-media-konyv-2009 (letöltés dátuma: 2009. 10. 14.)

http://www.nrc.hu/hirek?page=details&news_id=524  (letöltés dátuma: 2009. 10. 23.)

1. melléklet

Az Amerikai Védelmi Minisztérium kutatóintézetében (Advanced Research Project Agency) kifejlesztettek egy távolsági számítógép hálózatot, amelyen keresztül az egyetemek és a kutatóintézetek 1969 decemberétől kommunikálhattak egymással. A fejlesztés fő kérdése az volt, hogyan lehetne létrehozni egy olyan információs struktúrát, amely egy esetleges atomtámadás esetén is képes fenntartani a kapcsolatot az amerikai állam, a hadvezetés központja és alközpontjai között. Mivel a hálózat egyetlen központja elsődleges célpontnak tekinthető egy esetleges támadás esetén. Ennek bekövetkeztével azonnal megszűnne minden kommunikáció. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy decentralizált hálózatot kell kiépíteni, azaz nincs egyetlen központ, hanem kisebb alegységekből áll össze. Fontosnak tartották még, hogy a hálózati struktúra szabadon konfigurálható legyen, az új csomópontok felvétele illetve eltávolítása könnyen megvalósulhasson. Abban az esetben viszont, ha megsérül egy vagy akár több csomópont is, a rendszer problémamentesen működjön tovább, ne okozzon fennakadást. Ezen fejlesztés megvalósulásával létrejött egy többközpontú csomagkapcsolt kommunikációs hálózati rendszer.

1969. szeptember 2.-án kezdte meg működését az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) négy csomóponttal (UCLA, Stanford Research Institute, UCSB (University of California, Santa Barbara), és a University of Utah). Ez a szám folyamatosan növekedett és 1971-ben már 15 csomóponttal működött. 1972-ben pedig 37-tel rendelkezett. Az ARPANET-et a katonai felhasználáson kívül a tudósok és a kutatók is használhatták, hogy a távolból megoszthassák egymással kutatási eredményeiket. Elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére valamint távoli bejelentkezésre lehetett használni egymás számítógépei között. Az ARPANET felhasználói magukévá tették a rendszert és egy közhasznú, elektronikus postává alakították. Már nem csak információcsere zajlott, hanem híreket, személyes üzeneteket küldözgettek egymásnak, megosztották kutatási eredményeiket, vagy csak beszélgettek egymással.

1972-ben született meg Ray Tomlisonnak köszönhetően az első e-mailszolgáltatás, melyet mindenki előszeretettel és lelkesedéssel fogadott. Ő választotta a @ jelet is a felhasználói név és a cím összekapcsolására. Larry Roberts ugyan ebben az évben megírta az első e-mail management programot, amely lehetővé tette a ma is jól ismert funkciók használatát: küldést, fogadást, választ, továbbítást. Az első ARPANET levelező listát 1975-ben Steve Walker hozta létre science fiction rajongók számára.

Az idő folyamán más hálózatok is létrejöttek, mellyel kapcsolatban, azaz igény vetődött fel, hogy ezeket a hálózatokat össze kellene kötni. Ennek megvalósítására 1983-ban egy új architektúrát, valamint protokollt fejlesztettek ki, amely az ARPA Internet nevet kapta, és a TCP/IP (Transmission Control Protocol / Internet Protocol) protokoll lett. ARPANET-et két különálló hálózatra bontották: MILNET-re (Military Network néven a hadászati szegmenst leválasztották), és ARPANET-re (ezzel született meg a mai értelemben vett internet).

Az APRANET-ből induló internet magában foglalt más hálózatokat is, mint például NSFNET-et (National Science Foundation), NEARNET-et, stb.

Az APRANET pedig 1990-ben megszűnt, és átadta a helyét a fejlettebb gerinchálózatoknak. Több magáncég hálózatán is folyt kommunikáció (MCI, AT&T, Sprint, UUNET stb.). Az évek folyamán több száz különálló hálózaton több százezer számítógépet kapcsoltak és kapcsolnak mind a mai napig az internetre.

1991-ben mutatták be a WWW-t, azaz a World Wide Web-et, amely egy új hálózat az interneten belül, itt lehetett először grafikus felhasználói felületet alkalmazni. A laikusok, hozzá nem értők is könnyedén, különösebb tanulás nélkül „navigálhatnak az internet óceánján”.^[46] Ekkor indult útjára a mai web-őrület. 1992-ben küldtek először hang- és képfájlokat, 1994-ben jelent meg az első on-line áruház, bank, rádió, és a SPAM-ellenes törvényt beterjesztik. Ebben az évben a hostok száma elérte az egymilliót. Megjelenik a „Szörfözni az Interneten” kifejezés Jean Armour Polly-tól.

1993-ban készített el egy Mosaic nevű programot Marc Anderson, amely az első grafikus felületű böngészőprogram volt. 1994-ben megjelenik az első kereskedelmi spam, Arizonában a Canter & Siegel cég küldi e-mail-en keresztül egy lottó szolgáltatás reklámozására. A hotwired.com honlapján felfedezhetők az első bannerhirdetések, a Zima nevű üdítőitalt, illetve az AT&T szolgáltatásait hirdette. 1995-ben tőzsdére lépett a Netscape, és több online cég is követte. 1997-ben kitört a böngészők háborúja, amelynek két fő harcosa a Microsoft és a Netscape.

Néhány érdekes adat még!

1974-ben használták először az Internet szót.

1976-ban Erzsébet angol kiránynő a Royal Signals and Radar Establishment (RSRE) malverni központjából elküldi az első e-mailt.

1979. április 12-én Kevin MacKenzie egy hírcsoport e-mailben javasolja, hogy a levelezésben a hangulatot kifejező jelezéseket használják.

1980-ban már az APRANET-et is megfertőzte számítógépet vírus.

1984-ben bevezetik a domain nevek rendszerét, és 1985-től pedig regisztrálják is DNS-root (Domain Name System).

1985. március 15-én adták ki az első domain nevet: www.symbolics.com.

1988-ban megjelenik az Internet worm, azaz első Internetes féregvírus. Jarkko Oikarinen kifejleszti az Internet Relay Chat-et (IRC).

1991. október 7.-én bejegyzik az első magyar domaint a sztaki.hu-t^[47]. Létrejön a GOPHER, Paul Lindner és Mark P. McCahill segítségével, amely az első keresőrendszer a hálózaton.

1994-ben már lehetett a Pizza Hut-tól online rendelni.

2.      melléklet

A Gemius S.A. Közép-Kelet-Európa legnagyobb online kutatóintézete, 1999-ben alapították. Magyarországi leányvállalata, a Gemius Hungary Kft. 2005. októberében alakult. A cég az internetes kutatás elkötelezett hívének tartja magát. A tevékenységének fókuszpontjában a hitelesség, a minőség és a pontosság áll.

Internetes kutatási típusok:

      Gemius Traffic: adatokat szolgáltat az internet-felhasználók weboldal-használati szokásairól.

      Gemius Profile: az internetező közönség szocio-demográfiai jellemzőiről.

      Gemius Effect: az online hirdetési kampányok hatékonyságáról.

      Gemius AdHoc: az egyéb ad-hoc jellegű tanulmányokat folytat.

      Gemius Audience elnevezésű kutatása online hirdetési „valutaként” szolgál, az online hirdetési piacot szabályozó bizottságokkal, és más piaci szereplőkkel együttműködésben a Gemius pontos, kiváló minőségű adatokat nyújt az internetező közönségről a médiatervezők, vásárlók, tartalomszolgáltatók számára. ^[48]

3.      melléklet

Nem tetszik a tévéknek az új médiatörvény^[49]

A tizenkét hazai televíziós társaságot tömörítő Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) hivatalos állásfoglalást nyújtott be az Országgyűléshez az új médiatörvény-tervezettel kapcsolatban. Indokolatlannak tartják például a korhatáros piktogramok további fenntartását. A nemzetközi példák szerint ezt elég lenne a műsorszám elején feltüntetni, pláne, hogy a terjedő digitális műsorszórás esetén az elektronikus műsorújság segítségével ezekhez az információkhoz folyamatosan hozzá lehet férni. Értetlenkedik a MEME azon is, hogy egy új korhatáros besorolást is bevezetnének, „nyolc év alatti nézőkben vagy hallgatókban félelmet kelthet” elnevezéssel. A tervezet ugyan legalizálná a termékelhelyezést, a televíziós szervezet szerint viszont a „nem kaphat indokolatlan hangsúlyt” túl tágan értelmezhető definíció. „Így a termékelhelyezés a médiahatóság szubjektív jogértelmezése esetén igen könnyen értékelhető burkolt reklámként” – fogalmaz a beadványban Málnay B. Levente, a MEME elnöke. A tervezet szerint duplikálódna a nézettségmérés, ugyanis a médiahatóság is fenntartana egy szervezetet. A MEME szerint ez veszélyeztetné a reklámértékesítést, kettős hivatkozási alapot teremtve, ráadásul többletköltséggel is járna, amit a médiahatóság a piaci szereplőkre hárítana.

4.      melléklet

Az NNI „igazgatója szerint a razzia pozitív üzenetet közvetít a legális, fizetős szolgáltatások üzemeltetőinek, akiknek kemény versenyt kell folytatniuk az ingyenesen vagy nagyon olcsón elérhető kalóz szolgáltatásokkal. Aki warez forrásokból származó anyagokért fizet, az az alkotót károsítja meg…”^[50]

Az NHH sajnos nem tudja szankcionálni a küldőket, mert „a szoftverek letöltését jellemzően emelt díjas SMS-ekért lehetővé tevő oldalakat népszerűsítő hirdetések esetében a tapasztalat szerint sok esetben a tényállás megfelelően bizonyított módon nem deríthető fel, mivel az érintettek maguk is tudatában vannak az általuk folytatott tevékenység jogellenes mivoltának. Amennyiben a tényállás megfelelően nem deríthető fel, akkor a Hatóság a kérelemre indult eljárást megszünteti, hivatalból pedig nem indít eljárást, vagy a már folyó eljárást megszünteti, mivel a lefolytatástól eredmény nem lenne várható”.^[51]

„A lefoglalásokat két hónapig tartó felderítőmunka, nyomozás előzte meg: a szakértők célirányosan figyelték a kalózszervereken zajló fel és letöltéseket, "lokalizálták azokat a fizikai végpontokat, ahol ezeket a beazonosított gépeket a rendőrség aztán lefoglalta"”.^[52] Erre azért volt szükség, mert ha egy fájlcserélő szerver önmagában áll, akkor ténylegesen nem bizonyítható, hogy illegális tartalmat szolgáltat.

A lefoglalt szerverek tárterületei kb. 200-250 terabájt, ez 58 ezer DVD-nek felel meg. A nyomozók 80-90 millió forintra becsülték a lefoglal gépeket. A Nyomozó Iroda szakértői a lefoglalt szerverek közül tizenkettőn több mint 21 ezer jogtulajdonos tartalmát találták meg, amely kb. 365 millió forint ér. Az okozott kár összértékét csak a végleges szakvélemény elkészítése után tudják közölni, de „Gazdag Tibor, a Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Osztályának vezetője szerint a kalózszervereken tárolt anyagok összértéke elérheti az egymilliárd forintot is.”^[53]

Magyarországon torrentoldal üzemeltetéséért még senkit nem ítéltek el, ezért precedens, és a bírói gyakorlat sincs tisztában azzal, hogy sérti-e ez a magyar törvényeket. A szerzői jog megsértése esetén a maximális kiszabható büntetés nyolc év szabadságvesztés, de ha egyéb bűnöket is elkövettek, akkor még ötven százalékkal meghosszabbítható. Ez az ügy megváltoztathat mindent, az eddigi felfüggesztett börtönbüntetés vagy pénzbírság helyett most lehet, hogy letöltendő büntetést fognak kapni. A hatályos jog feltételezi a letöltő jóhiszeműségét, ezért a fizetős warezszervereket igénybe vevőknek nincs mitől tartaniuk.

5.      melléklet

2009-ben NFH ellenőrzési és vizsgálati program keretében az alábbi témákban tart(ott) ellenőrzéseket (csak azokat sorolom fel, amelyek a szakdolgozatom témáját érintik):^[54]

       A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése.

       Alkoholtartalmú italok, dohánytermékek és szexuális áruk értékesítésére és reklámozására vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése a gyermekkorúak, illetve a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmében.

       Árfeltüntetés ellenőrzése a kereskedelemben és a szolgáltatások területén.

       Elektronikus kereskedelmi tevékenység ellenőrzése.

       Szabadtéri reklámhordozókon, a helyi sajtóban, az Interneten és a televízióban közzétett gazdasági reklámok átfogó ellenőrzése, különös tekintettel az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos reklámtevékenységre.

6.      melléklet

Az ÖRT fő feladatai:^[55]

       A hazai reklámgyakorlat önszabályozó elveinek kialakítása.

       Nemzetközi kapcsolatok kiépítése Önszabályozó testületekkel, részvétel a különböző Önszabályozó fórumokon.

       Reklámgyakorlattal összefüggő jogszabályok véleményezése — az Önszabályozás vonatkozásában.

       A reklámkampányok előzetes véleményezése — a tagok felkérése alapján.

       A reklámgyakorlattal, illetve az önszabályozás gyakorlatával kapcsolatos panaszok, felmerült kérdések kivizsgálása, ezekkel kapcsolatos viták megoldásában való részvétel, véleményezés készítése.

       Ellátja a szervezetben résztvevő oldalak/tagok közötti koordinációt, felkérésre a nem tagok közötti egyeztetést.

       A testület az Alapszabályban meghatározott feladatai ellátását szükség esetén az adott feladatok által igényelt (állandó vagy ad hoc bizottság vagy más egyéb erre alkalmas szervezet) formáció felállításával is támogatja.

       Az önszabályozás elvének és gyakorlatának ismertetése, promóciója és elterjesztése. A Testület működésének ismertetése, illetve tájékoztatás biztosítása.

       A társadalmi igények és kritikák közvetítése a reklámipar számára.

7.      melléklet

Az i2010-stratégia eddigi legfontosabb eredményei:^[56]

      A rendszeres internethasználók száma a 2005. évi 43%-ról 2008-ra 56%-ra növekedett (többségük naponta használja a világhálót).

      A felhasználók létszáma a leggyorsabban a hátrányos helyzetűek (inaktívak, alacsony végzettségűek és 55–64 évesek) csoportjában nő.

      Európa ma már világelső a szélessávú internethasználat tekintetében. 114 millió előfizetővel már most is a világ legnagyobb piaca, és a piaci lefedettsége gyors ütemben tovább nő.

      Az európai háztartások fele és a vállalkozások több mint 80%-a vezetékes szélessávú kapcsolattal rendelkezik, ezek háromnegyedénél az átlagos letöltési sebesség meghaladja a 2 Mbit/s-ot. Az EU–25 lakosságának 93%-a rendelkezik szélessávú internetes hozzáféréssel; ugyanez az arány 2005-ben még csak 87% volt.

      A rendszeres internethasználók 80 %-a egyre interaktívabbá váló tevékenységekbe fog: kommunikál, online pénzügyi szolgáltatásokat vesz igénybe, tartalmakat oszt meg másokkal, új tartalmakat hoz létre és innovatív folyamatokban vesz részt.

      A mobiltelefonálás piaci lefedettsége 2009-ben meghaladta a 100%-ot – 2004-ben még csak az uniós lakosság 84%-a használt mobiltelefont, 2009-ben már 119%. A mobiltelefonálás térhódítása Európában nagyobb méreteket ölt, mint bárhol a világon: az Egyesült Államokban és Japánban csak 80% körül vannak a lefedettségi mutatók. Miután az árak 2004 óta legalább 34,5%-kal csökkentek (ezen belül a barangolási díjak 2005 óta 70%-kal csökkentek), a fogyasztók több időt is töltenek telefonálással és sms-ezéssel.

      Európában gyors ütemben halad a 20 rendszeresen mért online közszolgáltatás nyújtása és igénybevétele. A polgárok számára teljes körűen elérhető szolgáltatások aránya 2007-ben 50%-ra (ugyanez az adat 2004-ben 27% volt), vállalkozások esetében 70%-ra nőtt (2004-ben 58% volt). Az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat az európai polgárok egyharmada és az uniós vállalkozások csaknem 70%-a veszi igénybe.

8.      melléklet

General Media

A General Media 2000 óta van jelen a magyar online médiában. Elsősorban szórakoztató tartalmakat kínáló oldalakat tartalmaz a portfóliója, amely az elmúlt időszakban intenzív növekedésnek indult, és portfóliójával az internetezők mintegy harmadát éri el.

A portfólióban szereplő weboldalakon 2009 márciusában 2,65 millió internetező tett látogatást és átlagosan mintegy 86 millió 1 oldalletöltést generált naponta.^[57]

A myVIP.com közösségi oldal 2006 áprilisában indult. Célja, hogy ne csak egy „ismerősgyűjtő” weboldal legyen, hanem új funkciókkal szeretnél az oldalon tartani a netezőket. Ilyen pl.: a klubrendszer, amely az összetartozást szeretnék erősíteni a felhasználói csoportokban, a különböző design megjelenés választható, stb.

Adaptive Media

Az Adaptive Media Kft. 2007-ben alapított sales house, amely portfólióján keresztül a hazai internetezők egyharmadát tudja megszólítani. Értékesítési hálózatát független tematikus oldalak és kiemelt látogatottságú portálok alkotják. Portfóliójába a következők tartoznak: Port.hu, Hírszerző, Privátbankár, Kreatív Online, Színház.hu, stb.

A PORT.hu a hazai kulturális programajánló portál közt a leglátogatottabb. Célja, hogy segítséget nyújtson a szabadidő megtervezéséhez azzal, hogy a programlehetőségek végtelen tárháza egy helyen megtekinthető. A választást az alapinformációkon kívül segíti képgalériával, videókkal és ajánlókkal. 2009 márciusában 1,35 millió internetező látogatott el a honlapra.

E Ringier Online Sales House

A Ringier Kiadó 1993-ban jelent meg Magyarországon és mára az egyik legnagyobb lapkiadóvá vált. Online portfólióját a blikk.hu, nemzetisport.hu, nepszabadsag.hu, im-net.hu, bravo.hu, és a bravogirl.hu képezik. 2009 márciusában a Ringier Portfóliójába tartozó honlapokat összesen 1,25 millió internetező látogatta.

2003 augusztusában indult a blikk.hu bulvár portál, amely a sztárvilág és a nap aktuális híreivel foglalkozik, emellett interaktív felületeivel és fórumaival szeretné még vonzóbbá tenni a honlapot a felhasználók számára. Kéthetente interaktív társalgási lehetőséget biztosít sztárokkal a sztárchat-en keresztül.

9.      melléklet

A mikrofizetési (micropayment) lehetőséget a kis összegű tranzakciók esetében a legcélszerűbb. Biztonságos, mivel a vevőnek nem kell bizalmas adatokat kiadnia. Hazánkba egyik legelterjedtebb változata az emelt díjas SMS és a telefonhívás. A vevő egyszerűen azonosítható, az összeg pedig a telefontársaságon keresztül eljut az eladóhoz. A fizetési tranzakció folyamata is egyszerű, hiszen csak egy megadott emelt díjas telefonszámot felhív, vagy SMS-t küld rá. Mindkét emelt díjas változatot használják képek, zene, cikkek, online fizetős tartalmak, autópálya matrica, parkolójegy, hirdetés feladás, stb. ellenértékének kiegyenlítésére.

A mikrofizetéses rendszerekbe résztvevő harmadik fél tevékenykedhet hitel- vagy betétalapon, de elektronikus pénzt, és elektronikus tárcát is biztosíthat az ügyfeleinek. A bankkártyás fizetés mellett az egyik legismertebb virtuális számlát vezető szolgáltatás a PayPal. A PayPal számlának fenntartási és nyitási költsége nincs, de a havi forgalomtól függően (1,9 és 3,4% között tranzakciós díj plusz 90 forint) terheli a számlát.

A Moneybookers.com is egy ehhez hasonló szolgáltatás, de hazánkban még nem annyira ismert. A számla kiegyenlítéséhez az e-mail-fiókokat használja, és a beérkező összeg átutalható egy nem virtuális bankszámlára.

Mindkét szolgáltatás egyik nagy előnye fogyasztó szemszögéből, hogy a bankkártya adatait csak a virtuális egyenleg feltöltésekor kell megadni, és a másik fél semmilyen bizalmas adatot nem láthat. Ezért megbízhatónak tartják.

Jelenleg még csak néhány bank biztosít az interneten keresztüli fizetést (pl.: a CIB Bank, az Inter-Európa Bank, a K&H Bank, és az OTP Bank).  Hazánkban kevés bizalmat szavaznak ennek a fizetési eszköznek, de a gyakorlatban mégis előnyösnek tartják a vevők, és az eladók is. Az összeg közvetlenül az eladó számláján jelenik meg, és nincs szükség virtuális szolgáltatóra. Nagyobb összegeknél célszerűbb ezt a fizetési lehetőséget választani. A bakkártya elterjedésének köszönhetően egyre több bankkártya jelenik meg a piacon, amely segíti az online változat használatának hajlandóságát is.

Hogyan néz ki a bankkártyás fizetés a webshopban?

A vevő először kiválasztja azt a terméket, illetve szolgáltatást, amit meg szeretne venni. Ezután a Bankkártyás fizetési módot választja, és ezzel átkerül a bank erősen védett honlapjára, ahol meg kell adnia a bankkártyáján olvasható adatokat (kártyaszám, lejárat és CV ellenőrző kód). A tranzakció kb. 10-20 másodpercig tart, majd a vevő kézhez kapja a megrendelt árut. Ezen a rendszeren keresztül az eladó csak a vételárat adja meg a banknak, válaszként pedig annyit kap, hogy a kifizetés teljesítették-e, vagy sem. A bankkártya illetve tulajdonosának adatai csak a bank felé kerül megadásra, és így elvileg illetéktelen személy nem férhet hozzá.

Átutalás: Egy hagyományos módszer, amelynél előre vagy a számla ellenében történik meg az átutalás. B2B kereskedelem egyik legkedveltebb, és már megszokott fizetési formája. Emellett a B2C piac is alkalmazza.

Utánvétel: A hagyományos kereskedelem egy másik gyakran alkalmazott fizetési módszerre, leggyakrabban a katalógusos rendeléseknél használják. A vásárló a megrendelt áru kézbesítésekor fizet. A webáruházaknál is szívesen alkalmazzák. A fizetendő összeg megában foglalja az áru árát és a szállítási költséget.

„Mivel az online vásárlás legnagyobb előnye az egyszerűség, a gyorsaság és a kényelem, azt hihetnénk, hogy az internetes vásárlás lehetősége elsősorban azokat vonzza, akik nem szeretik vagy akiknek nincs idejük járni az üzleteket, így az online boltok jellemzően céltudatos, a vásárlást néhány perc alatt lerendező vevőkkel vannak tele.”^[58] Ez nem teljesen igaz mert, „hogy a termékek, szolgáltatások internetes rendelése jó lehetőséget nyújt az elfoglalt, kényelmes vagy az eladóktól és a többi vevőtől idegenkedő vásárlói rétegeknek, de azoknak is, akik vásárlás előtt szeretnek minél több információt begyűjteni, és hosszasan mérlegelni az egyes alternatívák között.”^[59]

10. melléklet

Kutatási terv

1.     Kutatási probléma

Az internet elterjedésével változóban van az emberek médiafogyasztási szokásrendszere, szükségleteik új felületen jelennek meg. Az online szolgáltatások köre folyamatosan bővül. A kisebb dekonjunktúrákat hosszabb felívelő fejlődést mutató időszakok követnek, rengeteg még a kiaknázatlan lehetőség, naponta íródnak marketinget, és az online businesst érintő új szabályok, avulnak el a régiek. Az új valamint a régi felhasználók szokásai, igényei, elvárásai szintúgy a folyamatos változás állapotában vannak, épp ezért, mozgásukról, cselekedeteikről, igényeikről, elvárásaikról folyamatosan érkező információra van szükség.

2.     A kutatás hipotézisei

H1: A kutatással azt a feltételezést szeretném bizonyítani, hogy a hazai médiavállalatok nem követik sem a nemzetközi sem a hazai trendeket, az online világ új eszközei, új szolgáltatásai, új eljárásai tekintetében.

H2: Hiányzik a közép és hosszú távú stratégiák látható eredménye, a rövid távú stratégiák tapasztalhatóan ad-hoc jellegűek.

H3: A világgazdaságot is formáló piaci változásokra késve, bonyolult kivitelezéssel, gyakorta félreértelmezetten, vagy egyáltalán nem reagálnak.

3.     A kutatás végső célja

A kutatás eredményeinek felhasználásával, arra szeretnék választ kapni, hogy mi jellemzi a vizsgált célcsoport online médiafogyasztási szokásait, milyen mozgások, cselekedetek, igények, elvárások jellemzik őket, mely szolgáltatásokat veszik igénybe. Mit várnak el egy televíziós csatornát üzemeltető média-vállalattól, annak online megjelenésein keresztül. Általánosságban mik az elvárásaik egy online szolgáltatással szemben.

4.     A kutatás specifikus céljai:

       Potenciális tv nézők online vásárlási, felhasználói szokásai, hajlandósága, affinitás, meglévő szokásai.

       Hazai médiapiac szereplői által indított szolgáltatások ismertsége, elfogadottsága, használatba vétele a potenciális tv nézők által.

       Nemzetközi médiapiac szereplői által indított szolgáltatások, kínált termékek ismertsége, elfogadottsága, használatba vétele a potenciális tv nézők által.

       Potenciális tv nézők igényeinek feltárása az online termékek, szolgáltatások területén.

       Potenciális tv nézők szociáldemográfiai helyzetének feltérképezése.

5.     A kutatás módszere

Írásbeli kérdőíves feltérést tervezek lebonyolítani kvantitatív módszerrel. A kérdőívet interneten keresztül küldöm szét.

6.     A mintavételi eljárás

A hallgatók részére a főiskolai levelező listán keresztül lesz eljuttatva, illetve a főiskolai fórumra lesz kitéve.

7.     A minta elemszáma

A hallgatók között 100 kérdőívet szeretnék begyűjteni.

8.     A kutatástól várható főbb eredmények (milyen döntések megalapozását szolgálják a kutatási eredmények).

       A kutatás eredményei által alátámasztott megállapítások és következtetések alkalmassá tesznek bármely hazai piacon tevékenykedő médiavállalatot egy sikeres, az internetes felhasználók valós igényein és elvárásain alapuló közép és hosszú távú online portfolió kiépítését célzó stratégia kidolgozására, beindítására.

       A stratégia eredményeképp az azt megvalósító médiavállalat lefaraghat regionális és nemzetközi konkurenseivel szemben folyamatosan képződő hátrányából. Felkészülhet az internet és a televíziózás világát összeolvasztó konvergencia hatásaira, és az annak nyomán megszülető új piac új kihívásai sem érik majd felkészületlenül. A folyamat során jelentős profit termelődik, és New Business üzletágként is megjelenik.

       Végül de nem utolsósorban kiépítheti és megtarthatja lojális felhasználó bázisát, mely - ellentétben a jelenben megszokott, mérhető többnyire ad-hoc és könnyen elcsábítható televíziós nézőtáborral - ragaszkodóbb, jobban a brandhez, brandekhez köthető, egyénileg is megszólítható, minden paraméterében szinte pontosan, hibaszázalék nélkül mérhető, és ennek köszönhetően nagyságrendekkel könnyebben értékesíthető a hirdetők felé, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

^[1] http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/inf/internet.htm  (letöltés dátuma: 2009. 08. 30.)

^[2] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4981&issue_id=497 (letöltés dátuma: 2009. 09. 20.)

^[3] http://logout.hu/cikk/optikai_internet_ftth/nyomtatobarat/teljes.html  (letöltés dátuma: 2009. 09. 22.)

^[5] http://www.hullamvadasz.hu/ftpterulet/jog/torveny/mediatv.html (letöltés dátuma: 2009.10.12.)