Vessünk véget a marketinges csalásoknak

Vessünk véget a marketinges csalásoknak: az Európai Bizottság fellép a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni szabályozás végrehajtásának megerősítése érdekében

Az Európai Bizottság felvázolt egy sor intézkedést az olyan, EU-szerte elterjedt agresszív kereskedelmi gyakorlatok kezelésére, mint a hamis „ingyenes” ajánlatok, az olyan termékek „bait-and-switch” reklámja, amelyek nem szállíthatók, valamint a közvetlenül a gyermekekhez szóló felhívások. Hatálybalépése után öt évvel, a Bizottság felülvizsgálta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv alkalmazását és bejelentette, hogy a szabályozás hatékonyabb végrehajtását tervezi annak érdekében, hogy erősödjön a polgárok bizalma az európai belső piacon való vásárlás iránt.

A kezdeményezés részét képezi a Bizottság azon fellépésének, hogy erősítse a fogyasztói bizalmat az európai fogyasztóügyi stratégia értelmében. Az uniós határokon átnyúló online vásárlással akár tizenhatszor nagyobb termékválasztékból válogathatunk, de a fogyasztók 60 %-a egyelőre mégsem használja ki ennek előnyeit. Ennek eredményeképpen a fogyasztók nem tudják teljes mértékben kiaknázni az egységes piacon elérhető széles választékból és árkülönbségekből fakadó előnyöket. A fogyasztói bizalom javítása a szabályok jobb végrehajtása révén nagy lendületet adhat az európai gazdasági növekedésnek. A felmérések is megerősítik, hogy a fogyasztókat egyre inkább érdekli a másik tagállambeli vásárlás és több pénzt hajlandóak ily módon elkölteni, mint 2006-ban, amikor az uniós szabályozás még nem lépett hatályba.

„A fogyasztók kiadásai az EU GDP-jének 56%-át teszik ki, azonban a fogyasztói bizalom hiánya az uniós határokon át történő vásárlásoknál azt jelenti, hogy még mindig nem ragadjuk meg teljes mértékben az egységes piac nyújtotta lehetőségeket” nyilatkozta Reding alelnök, jogérvényesülésért felelős biztos. „Már most is vannak hatékony jogszabályaink fogyasztóink védelmére, azonban meg kell bizonyosodnunk azok jobb végrehajtásáról, különösen a több országot érintő esetekben. A tisztességtelen kereskedőkkel szemben zéró toleranciára van szükség, hogy a fogyasztók pontosan tudják, mit vásárolnak és ne legyenek csalás áldozatai. Ez azt is jelenti, hogy egységes megközelítésre van szükség ezeknek a jogszabályoknak a végrehajtásához.”

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvnek köszönhetően a nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetek számos tisztességtelen gyakorlattípust eredményesen visszaszorítottak, így például a fogyasztóknak valótlan információk nyújtását és az agresszív gyakorlatok alkalmazását választásuk befolyásolására. Az irányelv a 27 tagállami szabályozás egyetlen szabályrendszerrel való felváltásával egyszerűsítette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos szabályozási környezetet, megkönnyítve a fogyasztók számára, hogy ismerjék a jogaikat, attól függetlenül, hogy az EU melyik tagállamában vásárolnak. Azonban mind a fogyasztók, mind a kereskedők még mindig bizonytalansággal szembesülnek azzal kapcsolatban, hogy miként fogják ezeket a szabályokat a nemzeti végrehajtó szervek érvényesíteni.

Az EU internetes vásárlóinak négyötöde (81 %) használt ár-összehasonlító weboldalt 2010-ben. Az ilyen eszközök azonban csak akkor járulnak hozzá a fogyasztói bizalom erősítéséhez, ha világos és pontos információkat közölnek, ami a mai helyzetben nem feltétlenül igaz. Számos érdekelt jelzett problémákat ár-összehasonlító weboldalakkal kapcsolatosan, különösen az információk átláthatóságát és hiányosságát illetően.
Sőt, a visszatérő kérdések és az újonnan megjelenő üzleti gyakorlatok – például az internetes vásárlás – gyakran rendelkeznek határokon átnyúló dimenzióval, és azonos kérdéseket vetnek fel a jogalkalmazók számára. Ez a végrehajtás koherensebb megközelítését teszi szükségessé.
Például az elektronikus készülékek terén egy vezető piaci szereplőt megbírságolt a nemzeti jogalkalmazó, mivel egyik termékére díj ellenében kínált 2 év garanciát a fogyasztók számára, annak ellenére, hogy az uniós jogszabályok értelmében a fogyasztók már ingyenesen jogosultak erre a szolgáltatásra. Mivel hasonló aggályok merültek fel más tagállamokban is, Viviane Reding alelnök levelet írt a fogyasztóvédelemért felelős valamennyi miniszternek, hogy felhívja a figyelmüket az esetre és érdeklődjön a nemzeti szinten történő végrehajtásról. A válaszok rámutatnak arra, hogy az irányelv nemzeti hatóságok általi értelmezése és végrehajtása terén nincs meg a kellő következetesség.

A Bizottság ezért arra törekszik, hogy jelentősebb szerepet vállaljon a nemzeti végrehajtó szervek közötti együttműködés erősítésében azzal, hogy:

 

  • fokozza az európai fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat hatékonyságát és továbbra is szorgalmazza az összehangolt végrehajtási (ún. „sweeps”) akciókat;
  • iránymutatással és a bevált gyakorlatok megosztásával segítséget nyújt a tagállamok számára az irányelv hatékony alkalmazásának biztosításához;
  • végrehajtási mutatókat alakít ki, hogy feltárhatóak legyenek a további vizsgálati és/vagy korrekciós intézkedéseket igénylő hiányosságok és kudarcok;
  • létrehozza a nemzeti jogalkalmazók rendszeres tematikus műhelytalálkozóit, valamint képzéseket szervez a jogalkalmazók és a bírói kar számára.

Az utazás és a szállítás, a digitális gazdaság, a pénzügyi szolgáltatások és az ingatlanpiac azok a fő ágazatok, amelyekben a fogyasztók továbbra is kiszolgáltatottak és amelyek további erőfeszítést igényelnek. Ezen felül a jogalkalmazóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a kiskereskedőknek a környezetbarát, „zöld” jellegre vonatkozó állításaira, amelyek használata még mindig nem felelősségteljes, és ezek az állítások gyakran nagyon általános jellegűek, homályosak.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv, amelyet 2005-ben fogadtak el, harmonizált szabályokat állapít meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése érdekében. Biztosítja, hogy a fogyasztókat ne tévesszék meg vagy ne ostromolják agresszív marketingfogásokkal, és hogy az EU-n belüli kereskedők kijelentései egyértelműek, pontosak és megalapozottak legyenek, így tegyék lehetővé a fogyasztók tájékozott és meggondolt döntését. Az irányelv további célja a kereskedelmi gyakorlatok területén végbemenő tisztességes verseny biztosítása, előmozdítása és védelme. Alkalmazási köre széles, valamennyi gazdasági ágazatra kiterjed.

Különleges rendelkezések akadályozzák meg a kiszolgáltatott fogyasztók, például a gyermekek kihasználását. Az irányelv egy olyan „feketelistát” is tartalmaz, amely bizonyos tisztességtelen gyakorlatokat, mint például a „csalogató reklámok” vagy a „hamis ingyenes ajánlatok” minden körülmények
között tilt.

A mai jelentésben a tagállamok és az érdekeltek jelezték, hogy a forráshiány, a belső eljárások összetettsége, valamint a visszatartó erejű szankciók hiánya alááshatja az irányelv megfelelő alkalmazását.

A Bizottság által szervezett március 18–19-i európai fogyasztói csúcstalálkozó alkalmat teremt valamennyi érdekelt számára, hogy konkrét megoldásokat vitassanak meg a fogyasztói jogok érvényesítésének javítása érdekében, a nemzeti határokon belül és a határokon átnyúló esetekben, valamint feltárják annak módját, hogy hatékony választ nyújthassanak az uniós vonatkozású esetekben az egységes piacon.

 

Forrás: europa.eu sajtóközlemény