AJÁNLÁS A NYILATKOZAT MEGTAGADÁSÁRÓL

A MÚOSZ Etikai Bizottsága 2013. szeptember 3-i ülésén megvitatta a „nyilatkozat megtagadása”-ügyben az EB-hez beérkezett kérdéseket és az alábbi szakmai véleményt alakította ki.
Az EB-hez a témában érkezett kérdés:

„Ha egy újságíró nyilatkozatot kér valakitől, s az azt válaszolja, hogy »erre a kérdésre nem válaszolok«, akkor azt a szerző leírhatja-e cikkében? Ha az interjúalany mégis hozzáfűz valamit, ám azt kéri, hogy azt ne közölje, akkor a kolléga etikátlanul jár-e el, amennyiben mégis közli azt? Etikusan jár-e el az újságíró, ha azt közli, hogy például »XY elzárkózott a válaszadás elől«, vagy »többszöri visszahívásunkra sem reagált«, esetleg »lapunk számára elérhetetlennek bizonyult«?”

Etikai – Szakmai vélemény

A válasz több oldalról is megközelítve

A válaszadó – public relations – oldaláról megközelítve a kérdést:

Minden válaszadónak joga van ahhoz, hogy elzárkózzon a válaszadás elől. Joga van a válaszadónak, a neki feltett kérdésre azt válaszolni, hogy „adott sajtóorgánumnak nem kívánok nyilatkozni”.

A legkevésbé gyakori „elutasító” válasz azonban, a legtermészetesebb válasz, amihez a válaszadónak joga van, azt válaszolni, hogy nem tudom. Azonban a public relations íratlan szabályai azt követelik meg, hogy a válaszadó ilyenkor tegye hozzá, hogy utánanéz a kérdésnek, s „amint tudom, megadom a választ”.

DE, azt, hogy NO COMMENT azt nem szabad válaszolni, mert ez a válasz gyakorlatilag „beismerést” jelenti.

Az újságíró oldaláról közelítve a kérdést: (Erre is ugyanúgy vonatkozik a 19. cikkely)

A jó újságíró utánajár azoknak a kérdéseknek, amelyekre kíváncsi. S, ha nem kapja meg a választ riportalanyától, akkor felteszi magának azt a kérdést, hogy miért is nem kapott választ az addigi kérdéseire. S az ebből levont elemzését megírhatja, megírja. DE! Nem riport, vagy interjú során, hanem a publicisztikai műfaj bármelyik verziójában. A sajtóműfajok szabályai szerint az interjúban saját véleményt, kommentárt közölni tilos! Erre (is) találták fel az u.n. keretes cikk műfaját. Az interjú mellett egy keretes cikkben, az újságíró, vagy a szerkesztő megírhatja saját véleményét, de az interjú keretében ezt nem teheti meg. Sem szakmailag, sem etikailag nem közölhető vélemény egy interjú során. Egy riport során ugyan leírható vélemény, de csak korlátozottan. Az újságíró minden további nélkül leírhatja a benyomásait egy riport, egy tudósítás során. Ez sem szakmailag nem helytelen, se nem etikátlan.

Az etikai kódex a következőt mondja ki: „Az interjú alanyának joga van feltételekhez kötni a tervezett interjút. Ez nem értelmezhető a szerkesztői szabadság korlátozásaként. Kivételes esetekben indokolt lehet a szándékok előzetes titokban tartása, ez azonban nem mentesíti az újságírókat a tisztességesség és igazságosság követelménye alól.”

A média oldaláról közelítve a kérdést:

A médium – egyaránt a szerkesztő és a tulajdonos – érdeke, hogy adjanak számukra nyilatkozatot, interjút. Ezért a szerkesztő, de még-inkább a tulajdonos (különösen, ha reklámbevételt vár) hajlik arra, hogy ne kerüljön szembe a riportalannyal. Azonban ha a szerkesztő, a tulajdonos érdeke ezt kívánja, hogy a riportalanya negatív színben tűnjön fel, akkor bizony alkalmazza a „nekünk nem nyilatkozott” formulát. Megjegyzendő, hogy ezt a formulát kétféleképpen lehet alkalmazni. Lehet negatív összefüggésben tálalni, s lehet tárgyilagosan is. Ez utóbbi nem etikátlan. A negatív tálalás viszont lehet etikátlan is. Azonban minden esetet külön-külön meg kell vizsgálni.

Az etikai kódex így fogalmaz „Az újságíró és szerkesztő írásban, online alkotásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni. A korrekt tájékoztatást sérti, és ezzel etikai vétséget követ el, aki akadályozza a valóság feltárását, illetőleg munkatársainak megnehezíti annak kiderítését.”

Arra a kérdésre, miszerint „Ha az interjúalany mégis hozzáfűz valamit, ám azt kéri, hogy azt ne közölje, akkor – véleményem szerint – etikátlanul jár el a kolléga, amennyiben mégis közli.” Etikátlan az olyan közlés, amelyben a közlő tilalma, vagy csak kérése ellenére az újságíró megírja a számára adott, pl. háttér-információt.

Erre vonatkozóan az Etikai Kódex azt mondja ki, hogy „Az újságírói etika ellen vét az, aki
– a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán, illetve figyelmen kívül hagyja a kért tartalmi módosításokat,
– a nyilatkozó, a riportalany véleményének, kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott”

A sajtónak joga van az olyan megfogalmazásokhoz, hogy „elérhetetlennek bizonyult”, ”többszöri megkeresésünkre nem reagált”, stb. Ugyanis, amennyiben a nyilatkozót hivatali minőségében kérdezték meg, ezért az általa vezetett intézmény ügyeiről a nyilatkozónak köteles megnyilvánulnia, amennyiben az információk ú.n. közérdekű jellegűek. A nyilatkozót tájékoztatási kötelezettség terheli. Amennyiben a sajtó, az újságíró által kért információk nem közérdekűek, hanem például az illető magánéletére vonatkoznak, akkor a nyilatkozónak joga van a kérdésre nem válaszolni. Ez esetben, az újságírónak nincs joga a fenti kitételeket használni. Az elutasító kitételek között számos alkalommal tapasztalható „folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozunk” kitétel használata a jogi természetű – rendőrségi, ügyészségi nyomozási szakban, illetve a bíróság ügyek gyakorlatában – helye van.

Összefoglalva: A kérdésben használt kitételek alapvetően a tényhír műfajában nem jeleníthetők meg, azonban a tudósítás, a riport, az interjú műfajában részben, a publicisztikai műfajokban természetesen igen.

A hír alapkérdései: Mi, hol, mikor, kivel, hogyan történt? pr-szempontból kiegészül a miért történt? kérdéssel. Ez az a kérdés, amelyben az általad használt „XY elzárkózott a válaszadás elől”, vagy „többszöri visszahívásunkra sem reagált”, esetleg „lapunk számára elérhetetlennek bizonyult” kitételek megjelenése felmerülhet. Ha a miért kérdés tárgyalásakor azt írja az újságíró, hogy „XY elzárkózott a válaszadás elől”, valamint a „lapzártáig nem tudtuk elérni”, vagy „elérhetetlennek bizonyult”, ez nem etikátlan. Ez ugyanis tényközlés.
A „többszöri visszahívásunkra sem reagált” kitétel alkalmazása azonban már véleményt tartalmaz(hat) és ezért a hírek közlésekor egyértelműen kerülendő. A publicisztikai – vélemény – műfajban azonban használható, nem etikátlan.

MÚOSZ Etikai Bizottsága, Kollégiumi ülése

Budapest 2013. szeptember 3.