A SAJTÓMUNKÁSOK NEVÉNEK FELTÜNTETÉSÉRŐL

A MÚOSZ Etikai Bizottsága szakmai elvi állásfoglalása, hogy úgy a nyomtatott sajtóban, mind az elektronikus médium-fajtákban az alkotók (szerzők, cikkírók, és más az alkotás létrehozásában közreműködők (operatőrök, vágók, stb.) jogosultak eldönteni, hogy közreműködésüket kívánják-e, és milyen módon kívánják feltüntetni.
A MÚOSZ Etikai Bizottsága Stratégiai Eljáró Tanácsa (elnök: Kövér Tamás, tagok: Pánics György, László Zsuzsa, Teknős Miklós, Hajba Ferenc, Somfai Péter, Kiss G. Péter) megtárgyalta a 05 11225 S számon nyilvántartott szakmai véleménykérést az alkotók nevének feltüntetésével kapcsolatosan.

A szakmai – etikai kérdésben a MÚOSZ Etikai Bizottsága Stratégiai Eljáró Tanácsa a következő szakmai elvi állásfoglalást teszi közzé.

SZAKMAI ELVI ÁLLÁSFOGLALÁS

A MÚOSZ Etikai Bizottsága szakmai elvi állásfoglalása, hogy úgy a nyomtatott sajtóban, mind az elektronikus médium-fajtákban az alkotók (szerzők, cikkírók, és más az alkotás létrehozásában közreműködők (operatőrök, vágók, stb.) jogosultak eldönteni, hogy közreműködésüket kívánják-e, és milyen módon kívánják feltüntetni.

INDOKOLÁS

Az etikai testülethez számos informális úton történt megkeresés érkezett annak kapcsán, hogy az MTV „kitakarási botrány”-ként elhíresült ügyének mellékszálaként vita támadt abból, hogy egyes közreműködők nem kívántak név szerint szerepelni az elkészült produkciók stáblistáján.

Helyzetértékelésünkkor az előtörténetből indultunk ki. A médiavilág szereplői hagyományosan érdekeltek abban, hogy a produktumban tevékenységüket megkülönböztethetően vállalják, hiszen ez munkásságuk része.

Korábban a MÚOSZ Etikai Bizottsága azt is szabályozta, hogy a pályára később érkezett alkotók kötelesek a már működőkétől eltérő (írói- vagy szerzői) nevet választani.
A MÚOSZ Etikai Kódexe 6.3. pontja kimondja, hogy „A szerzőt megilleti a felvett név használatának joga.”

Ebből következően az Etikai Bizottság Stratégiai Tanácsa úgy véli, hogy a szerző dönthet úgy is, hogy alkotása a neve feltüntetése nélkül jelenjék meg.

A nyomtatott sajtóban hagyomány, hogy a szerkesztőségek azt is igyekeznek elkerülni, hogy egy-egy oldalon – ha több cikk szerzője azonos – minden írás alá ugyanazt a nevet kelljen írni. Így kielégítik a megkülönböztetés (és az azonosság megjelölésének) igényét szignókkal, álnevekkel, (lásd Sipulusz-tól, Diurnusig a példákat.) Ezek személyhez tartozó nyilvántartása mindenekelőtt a szerkesztőségi műhelymunka része, az álnév alatt rejtező alkotó joga az „önfelfedés”.

Hasonlóképp a szerkesztőségi műhelymunka része kell, hogy legyen az elektronikus médiában annak nyilvántartása, hogy akár web-es felületen, akár mozgóképes alkotások munkálataiban kik és milyen minőségben vettek részt. Általában a résztvevők itt is abban érdekeltek, hogy nevük, vagy a szakmában használatos névmegjelölésük nyilvános legyen, mert ez hozza meg számukra az elismertséget.

Ugyanakkor, miként a költőnek is joga, hogy gyűjteményes kiadásába egy-egy utóbb gyengébbnek tartott versét, írását ne válogassák be, az elektronikus és mozgóképi műfajok közreműködőinek is joga, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Kimondhatják, hogy egy-egy szellemi produktum „nem része” életművüknek, vagy munkásságuknak.

Az etikai testület megítélése szerint a kulcshelyzetben a szerkesztőségi műhelymunka áll: magát a szakmát is csak műhelymunka keretében lehet igazán elsajátítani -, másfelől a médiatulajdonosok munkaszervezésének következménye az, hogy a létrejövő alkotásokért /cikkért, vágásért, szerkesztésért stb./ járó díjazást, közreműködői vagy szerzői honoráriumot miféle nyilvántartási rendszer alapján fizetik ki.

Szakmai – etikai állásfoglalásunk szerint a média tulajdonosa nem tagadhatja meg a szerzők, alkotók, közreműködők jogát arra, hogy megkülönböztető nevüket (szignójukat, álnevüket vagy szerzői nevüket) feltüntessék, nyilvánvaló tehát, hogy ennek a jognak következménye, fordított helyzetben az is, hogy amennyiben a szerző nem kívánja a nevét feltüntetni, ezzel a lehetőséggel is élhessen. A média tulajdonosának kétségtelenül joga van megkövetelni alkalmazottaitól bizonyos feladatok szakmailag korrekt teljesítését, azonban nem várhatja el, hogy olyan feladatok ellátásakor is feltüntessék nevüket, amelyek teljesítésével szakmai, erkölcsi, politikai, vagy más – megítélésük szerint méltányolható okból – nem tudnak azonosulni.

Minden egyéb részletkérdés a szerkesztőségi műhelymunka része, és egyedi megállapodásokon, szokásjogon múlik.

Azokon az elektronikus média-felületeken (így az internetes kommenteknél is) ahol több bejelentkezett személy álnevek mögött küldi írásait, a stílus és a tartalom okán is kialakulhatnak konfliktusok, és megjelenik a moderáció igénye. Ennek megoldása a website üzemeltetőjének felelőssége. Erre vonatkozóan az etikai kódex így rendelkezik: „2.4.4. A média kiadói és szerkesztőségeinek vezetői felelősséggel tartoznak az általuk megjelentetett és felügyelt online média teljes felületének tartalmáért.”

Budapest, 2012. 05. 08.

A Stratégiai eljáró tanács nevében: Kövér Tamás, elnök