Az Euróról érdemes tudni, hogy miből és hogyan készül.
Az eurobankjegyek speciális papírból és különleges nyomdatechnikai eljárásokkal készülnek. A banjegyek vízjelet, biztonsági szálat, illeszkedőjelet, hologrammot- a magasabb címletek pedig színváltó festéket is találunk. A bankjegyek minden tagállamban, minden oldalukon azonosak. Nem így a pénzérmék. Ezeknek ugyanis csak az előoldala közös. Luc Luycx, a belga királyi pénzverde művésze tervezte.
Az érmesorozat nyolc címletből áll: 1, 2 5 10, 20 és 50 centes, valamint egy és két erurós érmékből. Egy euró 100 centtel egyenlő. A nyolc eruró változó mérete, súlya, anyaga, színe és vastagsága csak úgy, mint az eltérő kialakítású peremek segítik a felhasználókat at egyes címletek azonosításában. Továbbá, az érmet kezelő automatákat, gépeket a címletek felismerésében. Az érmék közös oldalain Európa három féle képpen ábrázolt térképét és az európai közösség tizenkét csillagát találjuk. A három legalacsonyabb címleten látható térkép Európát mutatja a világ részeként. A
10, 20 és 50 centes érméken az eurozóna országai láthatóak. Az 1 és 2 eurós érméken lévő térkép viszont az európai közösség tagjainak egységét jelképezi. Valamennyi euró érme törvényes fizetőeszköz az euróövezet egészében.
Függetlenül azok nemzeti motívumokkal ellátott hátoldalától. A két legmagasabb címlet, az 1 és a 2 eurós a nagyobb biztonság érdekében, bikolor kivitelben készült. Külső gyűrűjük más színű, mint a belsejük.
Az 1 eurós kívül sárga, a 2 eurós belül. A 12 érintett tagállamból 5-ben országonként azonos motívum szerepel mind a nyolc érme nemzeti oldalán. A BENELUX államokban az uralkodó vagy a trónörökös képmása. Írországban a kelta hárfa, Portugáliában pedig régi pecsétek. A többi hét országban az egyes érmecímletek motívumai különbözőek. Például az osztrák 1 euróson Mozart, az olasz 10 centesen Botticelli Vénusza, a német 10, 20 s 50 centesen a Brandenburgi kapuk. A német 1 és 2 euróson a sas, az osztrák 2 centesen egy havasi gyopár, az 50 centesen a szecesszió bécsi épülete, a francia 1,2 és 5 centesen Mariann az ország jelképe, a finn 1 euróson pedig két repülő hattyú látható.
A Magyar Nemzeti Bank fontos céljának tekinti Magyarország csatlakozását az euróövezethez. Rövidesen pályázatot ír ki a magyar euróérmék megtervezésére. Így a 2004 május 1-én az Unió tagjaivá váló tíz ország között hazánknak is lehetősége lesz eldönteni milyen sajátos, összetéveszthetetlen, csak is országunkra jellemző motívumok kerüljenek a leendő magyar euróérmékre.
Fontos tudnivaló, hogy a bankjegypapír előállítása során a közönséges papírral ellentétben, semmiféle optikai fehérítőt nem alkalmaznak. Éppen ezért a bankjegypapír UV fényben sem világít.
A bankjegyek biztonságát nem csupán különleges papírral és speciális nyomdatechnikai eljárásokkal biztosíthatjuk. A leggyakrabban használt biztosítási elemek egyike a vízjel. A vízjel készítés elmaradhatatlan velejárója a biztonsági papírok gyártásának. Vízjel készítésekor az ábrázolni kívánt képnek megfelelően egy fém szitaszövetet úgy alakítanak, hogy azon különböző bemélyesdések, kiemelkedések keletkezzenek.
A nyers papírmassza ennek arányában vékonyabb, illetve vastagabb rétegben rakódik le a szitára. Ahol kevesebb a rárakódott anyag, ott a papír fény felé tartva világosabb tónusú, ahol több, ott viszont sötétebb a környezeténél. Szintén a papírgyártáskor kerül az anyagba a biztonsági szál, amely tulajdonképpen különleges bevonattal ellátott műanyag. A biztonsági szál lehet fluoreszcens, lehet holografikus vagy mikro írással ellátott. Az előzőekhez hasonlóan a jelzőrostok anyagát is a nyers papír anyagára szórják, így azok a különböző szárítási és préselési folyamatok során a papír anyagába szövődnek. Az alkalmazott szálak lehetnek színesek vagy színtelenek, szabadszemmel vagy csak UV fényben láthatóak.
A pénz előállítása során számos speciális nyomdatechnikai eljárással élnek, melyek a pénzt már magukban is egyedivé teszik. Az ugynevezett magasnyomás esetén a rajzolat, a felhasznált nyomólemez síkjából kiemelkedik. A nyomólemezre festéket kennek fel, majd kellő erővel a papírra préselik. Az íly módon készült nyomatra jellemző, hogy az ábra jól felismerhető kontúrt kap, sőt keveset használt bankjegyeknél a rajzolat még az ellenoldalon is kitapintható. Általában így készül a pénzeken a sorszámozás. Sík nyomás alkalmazásakor a rajzolat nem emelkedik ki a nyomólemez síkjából. Ilyenkor a lemezt előbb nedvesítik, majd felhordják a festéket. Az így készült nyomatra jellemző a sima tapintás, a festék egyenletes eloszlása. Ezt használják az ugynevezett falnyomatok készítésére. Metszetmély nyomtatást csak pénzek és értékpapírok nyomtatására alkalmaznak. Ilyenkor a rajzolatot belevésik a nyomólemezbe, mely lehet acél vagy réz. A nyomtatás során a lemezre felvitt festéket alaposan letörlik, így az csak a vésetekben marad meg. A nyomólemezt nagy erővel a papírra préselik és ennek következtében a felvitt festék a papír síkjából kiemelkedik, ami puszta kézzel is jól kitapintható. A mélynyomással felvitt rajzolatok széle nagyító alatt, láthatóan szőrös, amit az okoz, hogy a nyomólemez elemelése során vékony festékszálacskákat húz maga után. Általában metszetmélynyomással készülnek a portrék, egyéb ábrák és a pénzek speciális, sűrű vonalakból álló díszítése is. Rendkívül fontos a megfelelő nyomtatási sorrend is. Elsősorban az anyanyomat kerül a pénzre nedves, ofszet eljárással, az az síknyomással. Ilyenkor egyetlen menetben állítják elő az elő és a hátoldali nyomatokat a technikailag lehetséges legfinomabb vonalak alkalmazásával. Ezt követően metszetmély nyomással viszik fel a fő motívumokat mind az elő, mind a hátoldalra. Ezek határozzák meg a bankjegyek összképét. Az ilyenkor alkalmazott több tíz tonnányi nyomóerő nagyságrendekkel nagyobb festékrétegvastagság és az elkerülhetetlen papírdeformáció, a laikusok számára is jól látható és tapintható nyomot hagy a bankjegyen.
Forrás: Freepress TV.eu