A Főszerkesztők Fóruma beszámolt arról, hogy Párizsban átadták a Data Journalism Awards idei díjait. Ez volt a második ilyen verseny (amelyet a Global Editors Network – ennek tagja a Főszerkesztők Fóruma is – és a Google szervez).
Az ideiek pályázatok szignifikánsan jobbak voltak a tavalyiaknál, ami természetes egy fiatal műfaj esetében. Összesen hét kategóriában adtak át fődíjat. Az én kedvenceim az idei kategória-győztesek közül ezek voltak:
1, La Nacion (Argentína) – A Szenátus költségei 2004 és 2013 között
Az oknyomozó kategória fődíja.
Ez hatalmas munka és egyben remek példa arra, hogy hiába garantálja sok országban törvény (nálunk is, bár ez éppen most nem ilyen egyértelmű) a közérdekű adatok hozzáférhetőségét, ha az adatokat az adatgazdák értelmezhetetlen formátumban adják át a sajtónak. Ebben az esetben a szenátus tíz évnyi összes számláját kérte ki a La Nacion. A Szenátus hivatala a számlákat beszkennelt, adatszempontból használhatatlan PDF-ekben adta át, ezért a legnagyobb feladat ezeknek a digitalizálása volt. De végigcsinálták és ebből rengeteg dolog derült ki – a leglátványosabb ezek közül az alelnök elleni büntetőeljárás, akinek a számláiból kiderült, hogy több mint 3 millió dollárt költött utazási költségekre, viszont a számlák adatai alapján többször is a világ különböző pontjain kellett lennie egyidőben. (Ez a projekt egyébként éppen olyan szintű adatkérésre alapul, amelyet a ma végül a köztársasági elnök által is aláírt új információszabadság-törvény után Magyarországon joggal tagadna meg az Országgyűlés. Ez ugyanis az, amit “visszaélésszerű adatigénylésnek lehet tekinteni, mivel “tételes”, “számlaszintű” és “átfogó” is. Nehéz ennél látványosabb példáját elképzelni annak, hogy ez a törvény miért és mennyire nyilvánosság-ellenes.)
2, Reuters – China Connected
Az önálló rovat kategória fődíja.
Ez nem oknyomozás, hanem egy elképesztően látványos enciklopédia a mai Kína szinte minden vonatkozásáról nyugati szemmel. Politikai vezetők kapcsolati hálója és érdekviszonyai, régiók, statisztikák, gazdasági szereplők, társadalmi folyamatok – gyakorlatilag kimeríthetetlennek tekinthető információforrás Kínáról.
3, BBC – Brit osztálykalkulátor
Az alkalmazás kategória fődíja.
A két egyetemmel közös projektben egy meglehetősen szofisztikált teszt alapján sorolják be a tesztet kitöltőket társadalmi osztályokba az előre kialakított tipológia szerint. Ritka szép példája az egyéni és a társadalmi önismeret-fejlesztés találkozásának.
4, WeDoData – A nők és a férfiak fizetése közötti különbség Franciaországban
Az alkalmazás kategória fődíja (a professzionális médián kívüli csoportban)
Egy webfejlesztő cég egy egy munkanélküli újságíró készítette (a francia statisztikai hivatal aktív közreműködésével) ezt az alkalmazást, amely személyes szintre viszi és ezáltal sokkal kézzelfoghatóbbá teszi az egyébként ismert problémát, miszerint a nők ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak. Az alkalmazás lényege, hogy ha a felhasználó megadja a nemét, a szakmáját, a lakhelyét és a fizetését, akkor megkapja, hogy mennyivel keres kevesebbet évente, mint férfi kollégái ugyanabban a munkakörben (amennyiben nő) vagy mennyivel többet, mint nő kollégái (amennyiben férfi). Az eredményt aztán egy formalevélbe csomagolva azonnal továbbítani tudja főnökének vagy munkahelye HR-igazgatójának, követelve, hogy orvosolják ezt a problémát.
Itt megtekinthető az összes idei, shortlistre került pályázat (Idén egyébként már magyar pályázó is volt a Kreatív és Bátorfy Attila személyében, shortlistre is került.)