Március 8. a Nők napja. Szerkesztőségünk ezúton szeretne minden jót kívánni minden hölgy olvasójának. Ez alkalomból közöljük az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding gondolatait: „Azt szeretném, hogy az európai vállalatok ráébredjenek: a a nőknek ott a helyük az üzleti világban”
Az európai üzleti világ még mindig a férfiak birodalma: Európa legnagyobb vállalatainál csupán minden tizedik igazgatótanácsi tag nő, az igazgatók 97% -a pedig férfi. A felmérések szerint a több női vezetővel rendelkező vállalkozások jobb teljesítményt nyújtanak, mint azok, ahol csak férfiak töltik be a vezető pozíciókat. Működési nyereségük magasabb, sikeresebben tudnak tehetséges alkalmazottakra találni és jobban megértik ügyfeleik szempontjait. Az európai nők tehetségének jobb kiaknázása a munka világában nem csupán üzleti szempontból előnyös: a gazdaság és a társadalom egészére nézve is kedvező hatással van. A diplomások 60%-a nő, ugynanakkor a gazdasági döntéshozatallal járó pozíciókban számuk továbbra is aránytalanul alacsony.
Az elmúlt héten Brüsszelben megrendezésre került különleges csúcstalálkozón az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding 10 európai ország tőzsdén jegyzett vállalatainak vezetőivel és igazgatóival találkozott.
A Bizottság, az üzleti vezetők és a szociális partnerek találkozója az első lépést jelenti annak érdekében, hogy javuljon a nemek egyensúlya Európa legnagyobb vállalatain belül az igazgatóság és felső vezetés körében. A kérdés először 2010 szeptemberében merült fel, amikor az Európai Bizottság – Reding alelnök javaslatát követően – a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia keretében kijelentette, hogy „megvizsgálja, milyen célzott kezdeményezésekkel javítható a nemek közötti egyensúly a döntéshozatalban”.
„Azt szeretném, hogy az európai vállalatok ráébredjenek: a a nőknek ott a helyük az üzleti világban” – nyilatkozta Reding alelnök, az EU jogérvényesülésért felelős biztosa. „A társadalmunkban rejlő tehetséget teljes mértékben ki kell aknáznunk ahhoz, hogy biztosítani tudjuk az európai gazdaság fellendülését. Ez adja a Bizottság és a szociális partnerek között folyó párbeszéd kiemelt jelentőségét. Meggyőződésem, hogy az előrelépés megvalósítható az önszabályozás révén, amennyiben az amennyiben hiteles, hatékony és egész Európára kiterjed. Mindazonáltal egy év múlva ismét vissza kívánok térni e kérdésre. Ha az önszabályozás nem jár sikerrel, készen állok arra, hogy további uniós szintű lépéseket tegyek.”
„A nemek egyensúlya az üzleti vezetésben” címmel megjelent új jelentés megállapítja, hogy a tőzsdén jegyzett legnagyobb európai vállalatok igazgatósági tagjainak átlagosan 12%-a nő, az igazgatóknak pedig mindössze 3%-a (lásd a mellékletet). Az adatok országonként változóak: a nők aránya Svédországban és Finnországban a legmagasabb (26%), míg Máltán csupán 2%.
Bár Európa csak lassan közelít az ésszerű egyensúly (40%) felé, egyes országokban jelentős előrelépésekre került sor. Finnország, Svédország, Hollandia és Dánia vállalatirányítási kódexeket és/vagy önkéntes chartákat vezetett be, amelyeknek köszönhetően emelkedett a női vezetők száma. Norvégiában jogilag kötelező érvényű kvótákat vezettek be, Franciaországban és Spanyolországban pedig jelenleg folyik az erre irányuló jogszabályok végrehajtása. E lépés Hollandiában, Olaszországban és Belgiumban is megbeszélések tárgyát képezi.
José Manuel Barroso elnök és Reding alelnök 2010 márciusában kezdeményezte a nők chartájának létrehozását, amelynek egyik célja az egyenlőség előmozdítása a döntéshozatalban. E kötelezettségvállalásokat a Bizottság 2010 szeptemberében a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5 éves stratégia elfogadásával erősítette meg, amelyben azt is kijelentette, hogy megvizsgálja, milyen célzott kezdeményezésekkel növelhető a gazdasági döntéshozatalban a női felső vezetők száma.
Gazdasági és üzleti szempontból egyaránt indokolt, hogy javuljon a nemek egyensúlya az vállalatok igazgatótanácsaiban és vezetőségében. Ma Európában több nő, mint férfi szerez felsőfokú végzettséget (59%, szemben a 41%-kal), a nők szakmai előrehaladása ugyanakkor nem tart lépést a férfiakéval. A képzett munkaerő e ki nem használt tartaléka a gazdaság kiaknázatlan lehetőségeit jelenti. Ráadásul a női vezetők magasabb száma a vállalatok számára is előnyös. A felmérések eredménye szerint határozott kapcsolat állapítható meg a nemek egyensúlya, valamint a kreativitás, innováció, pénzügyi jelentés, könyvvizsgálat és belső ellenőrzés terén való teljesítmény között. A nőbarát vállalkozások emellett több női ügyfelet és tehetséges női munkavállalót képesek magukhoz vonzani.
A nemek közötti egyenlőségről szóló 2010-es jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az összességében kedvező tendenciák ellenére az előrehaladás továbbra is lassú. Az Unióban 2009–2010-ben 13,3 százalékpontról 12,9 százalékpontra csökkent a nők és a férfiak foglalkoztatási aránya közötti különbség, és a nők foglalkoztatási aránya ma 62,5%. A válság miatt azonban a munkanélküliségi ráta mind a férfiak, mind a nők esetében növekedett, és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a nők továbbra is nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben.
A munkaerőpiacon kívülre tekintve ma is a nőket terheli a gyermekgondozási feladatok jelentős része. Az anyák részvétele a munkaerőpiacon 11,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a gyermektelen nőké, míg a dolgozó apák száma 8,5 százalékponttal magasabb mint a gyermektelen férfiaké. A munka, a család és a magánélet összehangolásával járó kihívások – számos egyéb ok mellett – szintén hozzájárulnak a nemek közötti jövedelmi különbségekhez: a nők Unió-szerte 17,5%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és e tekintetben az elmúlt években nem történt javulás.
Forrás: ec.europa.eu