A Nézőpont Intézet Médiaműhely elemzői megvizsgálták a TV2, az RTL Klub, az m1, a Duna Televízió és a Kossuth Rádió esti főhíradóinak tartalmát. A vizsgálat elemzését egy sajtótájékoztató keretében mutatták be. A CCO Magazin munkatársa ott járt a sajtótájékoztatón.
A Nézőpont Intézet Médiaműhely vezetője Antal Zsolt médiakutató a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a hírműsorokat kvantitatív módszerrel vizsgálták, a miértekre nem keresték a választ. Azért esett az esti híradókra a választás, mert a mai magyar családoknak ezek jelentik a fő tájékozódási pontot. A hírek iránti igény igen magas – a Tv-nézésre fordított idő átlagosan 4,5 óra.
Az öt vizsgált csatorna esti híradóiban 2013. I. negyedévében összesen 8954 tudósítás hangzott el, amelynek 37,5 százaléka bírt magyar politikai tartalommal. Ez azt jelzi, hogy választások közti időszakban vagyunk, a politikai kampány még nem indult be.
Az elemzésből az is kiderül, hogy a magyar politikai tartalommal bíró tudósítások aránya a Kossuth Rádió műsorában volt a legmagasabb (59,7 százalék), míg a legalacsonyabb a TV2-nél (12,8 százalék). A belpolitikai témájú hírek többsége szakpolitikai témát dolgozott fel, míg a második helyen a gazdaságpolitika, a harmadik helyen pedig a pártpolitika állt.
Az első negyedéves hírek vizsgálata kiterjedt a hírek mennyiségére és részletes tematikájára is: a legtöbb tudósítást (1994 darabot) az RTL Klub tette közzé, a legkevesebbet pedig a Duna Televízió (1614 darabot).
Arányaiban a legtöbb balesettel és bűnügyekkel foglalkozó hír a TV2 műsorában kapott helyet (az összes hír 41,4 százalékában), a legkevesebb pedig a Duna Televízióban (5 százalék). A kutatás szerint a legtöbb bulvártartalmat a TV2 jelentette meg (az összes hír 17,8 százalékában), míg a Kossuth Rádió számolt be a legkevesebbről (1,2 százalék).
Antal Zsolt szerint a bajtematika és bulvár-tematika szerkesztési elvét az infotainment (szórakoztatva informálni) hívta életre. Ez nem magyar sajátosság: már az 1980-as években is kimutatták a BBC műsoraiban a bulvárosodást. Láthatjuk tehát, hogy nem csak a kereskedelmi médiára van hatással az infotainment.
Jelenti-e ez a televíziózás erkölcsi válságát?
A sajtótájékoztatón részt vett Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója, aki szerint a bulvár lehet csomagolástechnika is. Azért van rá szükség, mert az internet és a közösségi média elterjedésével a fiatalok már nem keresnek híradótartalmakat. A másik dilemma a meglévő nézők megtartása, ehhez érdekes témák kellenek.
A megoldás, ha az emberek életéhez kapcsolódó híreket választunk, és azokat a legjobb arányban vonultatjuk fel. Kotroczó Róbert felhívta a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy a kereskedelmi csatornákon elvont politikai témák nem szoktak szerepelni, az alaptörvény körüli viták helyet kaptak az RTL Klub hírműsorában és ez a kutatásból is kiderül.
György Bence, a TV2 aktuális műsorainak vezető szerkesztője megerősítette a TV-s hírpiac fontosságát. Szerinte az internet korában nem a közszolgálati és a kereskedelmi adók közti különbségeket kell hangsúlyozni, hanem örülni kell a hírműsorok népszerűségének. A TV2-n a tájékoztatás széleskörű, nem egy időpontra koncentrálódik. A szerkesztő kiemelte a Tények Esté-t, ahova politikusok, színház-és filmrendezők rendszeres meghívást kapnak. Elmondása szerint ebből is látszik, hogy a kereskedelmi televíziózás ugyanúgy elláthat közszolgálati feladatokat. A nézettség növekedése pedig csupán azt jelenti, hogy valamit jól csinálunk. „A jó hír nem hír” – a mondás ma is él, György Bence szerint nem kínos ezt mondani, hiszen a jó hír problémáról szól, és annak megoldásáról.
dr. Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese büszkén számolt be arról, hogy a közszolgálati televízió hírei 1,8 – 2,2 millió emberhez jutnak el naponta. Szerinte a média feladata a közvetítés a tájékozódáshoz való jog érdekében.
Ehhez az MTVA kisebbségi, vallási, nyelvművelő, határon túliaknak szóló műsorokkal járul hozzá. Kiemelte a 2010 óta zajló átalakulást, amelynek eredménye a hírműsorok integrációja. Szerinte bulváros csomagolástechnika nincs, bulvár témák vannak. A legnagyobb veszélyt dr. Gazsó L. Ferenc mégsem ebben, hanem inkább a kriminalizálódás elterjedésében látja. Ezért nagy eredmény a Közszolgálati Kódex, valamint a Médiatörvény létrejötte, hiszen meghatározza a bűnügyi kvótát és ajánló jellegű szabályozókat fogalmaz meg.
A Nézőpont Intézet az elemző és közvélemény-kutató tevékenység mellett az idei évtől a médiapolitikával, a média helyzetével, a médiatartalmak és a híradók kiegyensúlyozottságával is foglalkozik 2013 januárjában létrehozott Médiaműhelyében.
A Nézőpont Intézet Médiaműhely szakértői minden negyedévben elkészítik majd a híradóelemzést, hogy a későbbiek folyamán a trendeket is meg tudják vizsgálni; az elemzett médiumok körét pedig bővíthetik is.
CCO Magazin / Ujhelyi Irma