Pazarlásra ösztönöz a fogyasztói társadalom?

A föld nevű bolygó hétmilliárdos lakossága termel, fogyaszt, és pazarol. Erre ösztönzi őket  a fogyasztói társadalom. Tudósok, környezetvédők jó ideje kongatják a vészharangokat. Nem vigyázunk életterünkre. Nem vesszük komolyan a klímaváltozást és annak pusztító következményeit. Az idén ötödik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia előadói ezeket a kérdéseket boncolgatva próbáltak megoldást találni. Tudósítónk jelenti.A föld nevű bolygó hétmilliárdos lakossága termel, fogyaszt, és pazarol. Erre ösztönzi őket  a fogyasztói társadalom. Tudósok, környezetvédők jó ideje kongatják a vészharangokat. Nem vigyázunk életterünkre. Nem vesszük komolyan a klímaváltozást és annak pusztító következményeit. Az idén ötödik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia előadói ezeket a kérdéseket boncolgatva próbáltak megoldást találni. Tudósítónk jelenti.

A föld nevű bolygó hétmilliárdos lakossága termel, fogyaszt, és pazarol. Erre ösztönzi őket  a fogyasztói társadalom. Tudósok, környezetvédők jó ideje kongatják a vészharangokat. Nem vigyázunk életterünkre. Nem vesszük komolyan a klímaváltozást és annak pusztító következményeit. Az idén ötödik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia előadói ezeket a kérdéseket boncolgatva próbáltak megoldást találni. Tudósítónk jelenti.

 

 

 

 

 „A klímaváltozás már nem visszafordítható, de lassítható. Ebben pedig mindnyájan felelősek vagyunk.”- hangsúlyozta Demcsák Mária a Piac&Profit alapító főszerkesztője megnyitó Ezt a gondolatot fojtatta videó üzenetében Láng István akadémikus: „Klímaváltozás mindig volt, van és lesz. A lassú felmelegedés akkor is működött, amikor emberek sem igazán voltak a Földön, de az emberi tényező gyorsítja ezt a folyamatot. Nem vitatkozni, hanem cselekedni

„Társadalmi, nemzedéki konfliktusokat okoznak a túlzott erőforrásigény kiaknázása, és ezzel együtt nő a környezet szennyezése is” – figyelmeztette a résztvevőket Faragó Tibor, a Klímaegyezmény (UNFCCC) Tudományos Tanácsadó Testületének első elnöke, címzetes egyetemi tanár. Számos ipari tevékenységhez, ami fontos szerepet játszik, nagyon hozzászokott a társadalom, a jelentős környezeti hatást okozó iparágak ráadásul jellemzően a nehezen mozdulók közül kerülnek ki. Az eddig megtett intézkedések – Kiotoi és Dohai egyezmény – kevés eredménnyel jártak. Cél, hogy 2050-ig felezzük a kibocsátási szintet.

A globális felmelegedés hatásait, ezen belül a Kárpát-medence helyzetét mutatta be előadásában Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tanszékvezetője. „Amikor a globális melegedés mértéke eléri az egy fokot, nálunk, évi átlagban 1,4 fokkal, nyáron 1,7 fokkal nő a hőmérséklet. Minél tovább várunk arra, hogy  tudomány minden kétséget kizáróan igazolja a klímaváltozást, annál nehezebb lesz megfékezni, illetve felkészülni a negatív hatásokra.”
„Optimista vagyok, mert azt hiszem, hogy legyőzhetjük az éghajlatváltozást. A problémáink gyökere ott rejlik, hogy túl sokat fogyasztunk, és addig, amíg a gazdaságunk alapjában a fogyasztástól függ, nem leszünk képesek ezt a problémát érdemben kezelni.”- emelte ki Ürge-Vorsatz Diána, a CEU éghajlati csoportjának vezetője.

V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a hulladékok hasznosításának fontosságára hívta fel a figyelmet. El kell érni azt, hogy a hulladékra a társadalom, mint erőforrásra tekintsen, mert az újrafeldolgozás egyben új munkahelyeket is teremt.

Az etikus gazdaság kérdéseit boncolgatta előadásában Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Kaposvári Egyetem tanára. „Át kell értelmeznünk, hogy mi a siker: a magas osztalék vagy a tartós működés. Ki kel találnunk, hogy mit kezdjünk azzal a négymilliárd emberrel, akik számára ma nincs elegendő erőforrás, akiknek legalapvetőbb szükségleteinek kielégítése is megoldatlan. A vállalati stratégia integráns részévé kell tenni a fenntarthatóságot is. A fő kérdés nem az, hogy meg tudjuk-e változtatni a fenntarthatatlan működést, hanem, Demcsák Mária László Ervinnel készült videó interjúja a globális etika szükségességének, az üzleti szféra felelősségvállalásának kérdéseit boncolgatta.

A gazdaság és etika kapcsolatáról tartott előadást Garaczi Imre, a Pannon Egyetem docense. „A céges világ etikai megállapodásokkal, kompenzációs újraelosztással, etikai kódexekkel szabályozza az etika érvényesülését. A cégek etikai auditokat vesznek figyelembe mára, az etikus működés pedig hozzáadott értéknek minősül. Sőt, mára statisztikák bizonyítják, hogy az etikus működéssel mára magasabb profitot lehet elérni – ez tehát a megtérülő etika. Ha megfelelő tudatossággal alkalmazzák, akkor egyúttal profithoz is vezethet.” – emelte ki Garaczi.

A konferencia délutáni programja két szekcióban folytatódott. Az előadások és kerek asztal beszélgetések témái „ A klímaváltozásra felkészülés gyakorlati teendői” és „A pazarló fogyasztás visszafogásának esélyei” voltak.

2014. november 20.

sztorma HCJD

 

A Konferencia Médiatámogatója a CCO Magazin.