Hogyan kommunikáljunk egy múzeumot a nemzetközi piacon? Mit tehetnek a lokális rádiók a hallgatókért és hogy jönnek képbe a PR-osok? Hogyan kell Afrikában márkát építeni? Hogyan befolyásolja a ‘fake news’ és a közösségi média a választásokat? – ezek is szóba kerültek a PRO.PR idei konferenciáján.
Az immár 16. éve megrendezett konferencia szervezője, Danijel Koletic idén is körültekintően állította össze a programot. A nyugat-balkáni régió legnagyobb szakmai eseményére az összes volt jugoszláv államból érkeztek vendégek és előadók. A beszédeket tartók körülbelül harmada mindig a régión kívüli országokat képviseli, így a résztvevők meghallgathatták a nemzetközi trendeket, de a panelbeszélgetésekben (amire a nyugaton szokásos 40-50 perc helyett több mint másfél órát szántak a szervezők) tapasztalatokat cseréltek az ügynökségek vezetői, médiacégek képviselői és az ügynökségi oldalon ülő szakemberek. Az előadóteremben zajló programokat hosszabb szünetek szakítják meg rendszeresen, hogy legyen lehetőség a kapcsolatteremtésre, -építésre – amely a háromnapos program mottója is. A beszélgetések során többen elmondták, hogy a konferencia egyik komoly értéke és eredménye, hogy amíg évekkel ezelőtt a volt jugoszláv államok szakemberei nem igazán beszéltek egymással, addig mára ez teljesen természetes – és rendszeres a kapcsolat.
És mi volt az, amitől okosabbak lehettünk a 3 nap végére:
“Már most virtuális világban élünk, hiszen sokan többet kommunikálunk az online térben mint a való világban. Követünk másokat, sokan magunk is követőket próbálunk szerezni”, új iparág nőtt ki, az influencer marketing – mondta Olga Podoinitsyna, aki felhívta a figyelmet, hogy ezen a piacon is a szereplők mintegy 13%-a B2B ügyfél, tehát érdemes odafigyelni rájuk is, óriási piaci potenciált jelentenek. A VTB Capital kommunikációs vezetője saját példájukat hozta, idén is a World Economic Forum-on szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amit a közösségi médiában erősítettek, így váltak ők is influencer-platformmá. (a program egyébként most került a ma meghirdetett shortlistre a SABRE EMEA Awards-on – a szerk.)
“A kommunikációs szakma határvonalai folyamatosan elmosódnak” – ez még nem újdonság, a PR szakma számára viszont fontos jelzés, hogy a Publicis One reklámügynökség kreatív igazgatója szerint ebben az új felállásban a Public Relationsnek egyre fontosabb szerepe lesz. “Jó sztorikat kell kitalálnotok, ebben vagytok jók; mi pedig ügyesen kivitelezzük őket és a márkák szolgálatába állítjuk” – hívta fel a figyelmet Toni Tomasek.
Meglepő közhellyel kezdte Robyn de Villiers előadását: Afrika nem egy ország, bármennyire is sokan gondolják. Ezután bemutatott egy AlJazeera által készített videó-összeállítást, amiből kiderül, hogy sajnos még Nyugat-Európában is sokan azt hiszik, hogy a kontinensen belül nincsenek is határok. A szomorú tény, hogy a kommunikációs szakmában is többekben úgy él a régió, hogy “ha beléptél egy országba, akkor már ott vagy Afrikában”. A sztereotípia aztán csalódásokhoz vezet, még nagy márkák esetében is, hiszen az egyes országokban beszélt nyelvek, fő vallásaik, a kormányzati rendszer, a társadalmi szokások is erősen változnak – aki ezt nem ismeri fel, aki nem helyi munkatársakkal dolgozik, az szinte biztos, hogy sikertelen lesz – hangsúlyozta a nemrég egyesült Burson Cohn&Wolfe afrikai régióért felelős vezetője. (A vele készült interjúnk hamarosan olvasható lesz. – a szerk.)
A regionális rádiókról szóló panelbeszélgetést John Shield, a BBC kommunikációs vezetője moderálta, aki nyitómondatában kiemelte, a rádiók egyik legnagyobb kihívása technológiai oldalról érkezik: az on-demand hallgatható zenék, illetve az okosotthonok (Google Home, Apple Homekit, Amazon Alexa), ahonnan a híreket is megtudhatjuk. A releváns helyi hírek, a hiteles és érdekes beszélgetések, a közönséget is bevonó programok és a több platformok (pl.: online és közösségi felületek) jelentik a kiutat – sorolták a lehetőségeket a szerb, szlovén és horvát helyi rádiók vezetői.
A háromnapos konferenciát szabadidős programok kísérték: a helyi turisztikai iroda kirándulást szervezett, egyik alkalommal a bosnyák határhoz közeli Mokra Gora városába, ahol Emir Kusturica felépítette az etno-faluját, illetve innen indul a felújított kisvasút, ami a világon nagyon ritka 8-as alakzatban “mássza meg” a hegyet; másik alkalommal a gyalogtúra a város nevezetességeit mutatta be az érdeklődőkben.
A pénteki gálavacsorán adták át a PRO.PR Award-ot a szakma fejlesztéséért és elismeréséért tett régiós és nemzetközi szakembereinek. A díjakat ezúttal az Újvidéki Művészeti Akadémia szobrász diákjai készítették. (A díjazottak között volt Sztaniszláv András, lapunk kiadója is – a szerk.)
Kis színes:
Zlatibor régió az ország egyik legszebb területe. A tiszta levegője miatt nem csak helyi turisták, de tüdőbetegségben szenvedők is látogatják. A bosnyák és montenegrói határ közelében található régióban számos lehetőség kínálkozik túrázásra, pihenésre, sportolásra télen-nyáron. A turisztikai hivatal szerint kedvelt megálló a Romániából, Szerbiából, Magyarországról Podgoricába, vagy a montenegrói tengerpartra utazók számára, akik általában 1-3 napot töltenek Zlatiborban, mielőtt folytatják útjukat.