A média társadalmi feladatai, funkciói, típusai
A média legfontosabb feladata, hogy elsősorban tájékoztat. Ennek keretében a társadalom tagjai és különböző csoportjai számára a társadalom kérdéseiben való eligazodást lehetővé tevő üzenetek, információk közvetítését, azaz a felvilágosítást és a megértetést jelenti.
A média fontos társadalmi-, közfunkciókat lát el. Így például közreműködik a politikai hatalom kontrollálásában, hiszen kezdeményező módon működik közre a hatalom gyakorlói által meghozott döntések nyilvánosságra hozatalában és megvitatásában.
A média közigazgatási funkciókat is ellát, hiszen a politikai és állami intézményektől származó információkat eljuttatja a tömegkommunikáció eszközein keresztül a társadalom tagjaihoz, hogy azokat cselekvésre ösztönözze. Ezt a funkciót természetesen nemcsak a politika, de a gazdaság szereplői érdekében, azok inicializálására is gyakorolja.
Természetesen a történésekről, az eseményekről szóló beszámolók, jelentések, a hírek közlésével ellátja a dokumentálási feladatokat is.
Azzal, hogy új információkat közöl, azzal ellátja az oktatási feladatait is, hiszen nem korlátozható a társadalomnak az a joga, hogy értesüljön például a tudomány, a kultúra, stb. új eredményeiről.
A média egyik legnépszerűbb feladata az un. szórakoztatási funkciójából adódik. Hiszen, azzal, hogy a média – elsősorban a televízió – rendszeresen közvetít filmeket, szórakoztató műsorokat, zenei programokat, sportot, ritkábban színdarabokat, valamint képzőművészeti és irodalmi alkotásokat, ellátja a szórakoztatási feladatait, azaz hozzájárul a társadalom tagjainak a társadalmi problémákból való kikapcsolódást elősegítő szabadidő-tevékenységhez.
A társadalom, a közvélemény szemében a média egyik legfontosabb feladata az u.n. infotainment.
A hír értékű üzenetek és információk továbbításán kívül a média legnagyobb jelentőssége a szórakoztatási feladatában rejlik. Ezt az angol-szász média-szakirodalom a következő képlettel fejezi ki: Information + entertainment = infotainment
A média fontos szerepet játszik a társadalomban azzal is, hogy közvetíti a társadalom számára az értéket jelentő normákat és viselkedésmintákat is. Ennek keretében fontos a szerepe a társadalom tagjai szocializálásában, azzal hogy fejleszti a társadalmi összetartó erőt és tudatosságot, valamint, hogy megpróbálja ösztönözni a társadalom tagjait arra, hogy aktívan kapcsolódjon be a közéletbe.
A szocializáción kívül fontos szerepe van a médiának az integráció folyamatában is, hiszen a média, a közleményeivel lehetőséget teremt arra, hogy a társadalom minden tagja és csoportja másokat megismerhessen, ezúton megteremti a közös kölcsönös előnyökön alapuló társadalmi együttműködés létrejöttének alapjait.
Ez a funkció szorosan összefügg a társadalom tagjainak motiválásával, a lehetséges konszenzus megteremtésével, azáltal hogy a média, a véleménynyilvánítás szabadságával – ha valamely politikai szándék ezt nem korlátozza – hozzá tud járulni a társadalom tagjai törekvéseinek ösztönzéséhez, és ily módon a közérdekű kérdésekben való megegyezésekhez, az eltérő álláspontokhoz szükséges tények megismertetéséhez.
A média fontos funkciója az oktatás, ismeretterjesztés, illetve a társadalom tagjai kultúrája megőrzése és fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége, kulturális örökség megőrzése és a műveltség fejlesztése is.
A média az információk közlésével, azok megértetésével ellátja a szolgáltatási funkciót is. A szolgáltatási funkció keretében a média hirdetéseket, hirdetményeket is közöl.
Az előzőekből egyenesen következik, hogy a média fogalma szoros kapcsolatban áll a társadalom fogalmával.
A társadalom
A társadalom hétköznapi értelemben olyan embercsoportokat jelöl, ahol a csoport(ok) tagjai közös érdeklődésük, ismertetőjeleik, viszonyrendszerük, intézményeik és kultúrájuk alapján különböznek, elkülönülnek egymástól.
Anthony Giddens brit szociológus, Tony Blair korábbi brit miniszterelnök tanácsadója Szociológia című könyvében így definiálta a társadalom szót:
„A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja.
Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak.
Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető – a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.”
Témánk szempontjából van még egy fontos kifejezés, amely magyarázatra szorul, mivel ez az a pont, ahol a média és a társadalom – különösen a social media – témája komolyan összekapcsolódik:
Ez az információs társadalom kifejezés.
Az információ kifejezés latin eredetű, értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. A két szó között fontos az összefüggés, nevezetesen, hogy az információ megfogalmazása, az üzenet hír értékűvé fogalmazása, a tájékoztatás, valamint a társadalom tagjai körében történő terjesztése egyrészt gazdasági, másrészt kulturális, de lehet politikai tevékenység is.
Az információs társadalom egyik sajátossága, hogy komoly információ-technológiai, informatikai tudás és gazdasági háttér szükséges működéséhez.
Az információ minden esetben értéket képvisel, ez lehet társadalmi, tudományos, gazdasági, stb. érték. Mivel az információ segítségével képesek vagyunk egy meglévő értéket jelentősen növelni, így az információ a profit előállításához feltétlenül szükséges tényező.
A huszadik század végén és a huszonegyedik század legelején az információs társadalom megjelenése, illetve az ehhez vezető és az ebből fakadó tudományos és ipari tevékenység számos számítástechnikai hardware eszköz és az ezek működéséhez elengedhetetlenül szükséges software kifejlesztéséhez vezetett, amely együttesen a social media létrejöttét, és rapid fejlődését eredményezi. Természetesen együtt azzal a társadalmi igénnyel, amelyről már szóltam. Azaz a demokrácia fejlődésének igényével.